Azt hiszem, a legkivàncsibb ember sem szeretné làtni, hogy néz ki egy ilyen auto. Nekem kijutott belöle, mert tegnap reggel nem indulhattam bevàsàrolni, a 6 lépcsö valamelyikén megrendült a bokàm szilàrdsàga és ugy estem a bevàsàrlo kocsival a kövezett utra, mint egy rongybaba. Ha nem ugyanakkor nyitja ajtojàt a kedves szomszédasszony, akkor még sokàig ott fekhettem volna, de ö segitett làbra àllni. A csontjaim épségében csak én biztam, rajtam kivül senki màs. De addig hallottam, hogy ezt orvosnak is kéne làtni, mig engedtem. Igy aztàn délutàn jött értem az eddig tàvolrol és kivülröl tisztelt auto, ahova ovatosan besegitettek a szolgàlatkész kedves mentösök.. A korhàzban meg sok bürokràcia és bicegés utàn az orvos azt mondta, amit vàrtam: nincs törés. Nagy érdemük, hogy az operàcios sebem, ami felszakadt a földreérésnél, szépen leragasztottàk, hogy 3 nap mulva leszedhetem.
De a lelkemre kötötték, hogy kiméljem magam (nem mintha eddig ez màsképp lett volna :D )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése