2014. november 21., péntek

Mi az út?

Mi az út? – kérdezte Csao-csou



-        ---   A mindennapi gondolkodás (1)- válaszolta Nancsüan.

-         -- Hogyan térhetünk (2)?

-        -- Ha tudatosan (3) akarsz rátérni, máris tévúton jársz.

-        --  De akkor hogy tudhatok róla?

-       --   Az út -nak (4) nincs köze se tudáshoz, se nemtudáshoz- mondotta Nan-csüan.

- A tudás káprázat, a nemtudás zűrzavar. Ha valóban tudatosság nélkül éred el az Utat, mintha mérhetetlen (5) ürességbe jutnál, nem lesz előtted sem akadály, se határ.

 Hogy lehetne akkor állítani vagy tagadni (6) ?



 Az eredeti szöveg vagy kínai, vagy még valószínűbb: kínaiból fordított nyelven jelent meg. Néha az eredeti értelmét sosem, máskor eltorzítva olvashatjuk nyelvünkön, ezért elgondolkoztam, mire cserélném fel az 1-6 számokkal jelölt szavakat.

1.Gondokodás helyett ha az elmélyülés, meditáció, befelé fordulást, vagy a vallás szavaiból az áhitat, ima szót helyettesítjük a szövegbe, akkor máris közelebb kerültünk a régi kínai bölcs válaszához.

2. A "térhetünk rá" helyébe a gyakorolhatjuk szót helyezném.

3.A "tudatosan"  szó  az akarattal, hatalommal szavakkal helyettesíthető.

4. Az "út" az Újtestamentumban :"Én vagyok az út, az igazság és az élet" szavakkal vethető össze, tehát isteni hasonlat

5.Mérhetetlen, a végtelenség fogalma, ami elképzelhetetlen, vagyis Isten a fogalom, amit ha leírhatnánk, meghatározhatnánk, az biztos hamis lenne...


6.Állítani vagy tagadni azt amiről fogalmunk sincs: lehetetlen.

Ennyit erről a nagyszerű szövegről, amit gyakran kell újraolvasni.
A japánok teaceremóniáin a legszebbnek tartom, hogy egyetlen szöveget felakasztanak a falra, vagy oszlopra és órákig beszélgetnek róla, kinek mi jut eszébe.
Valahogy így mondtam el, nekem mi jutott eszembe. A szimbólumok világa rejti számomra a bölcsességet, amit a legnagyobb kincsnek érzek. 

2014. november 16., vasárnap

Segítő beszélgetés

A Segítő Beszélgetésről Agnes Beguin így ír:


Figyelj és hallgass meg!
Ha arra kérlek, hogy hallgass meg és Te tanácsot 
adsz, nem teljesítetted a kérésemet,

Ha arra kérlek, hogy hallgasd meg az érzéseimet, és
 Te elmagyarázod, hogy miért rossz, hogy így érzek, 
akkor rám tiportál,

Ha arra kérlek, hogy hallgass meg és Te úgy érzed, 
hogy valamit tenned kell, hogy a problémám 
megoldódjon, bocsáss meg, de én úgy érzem, hogy
 Te süket vagy.
Nem kértem mást – csak hogy figyelj rám és hallgass
 meg,

Nem kértem, hogy tanácsolj, sem hogy tegyél,

Nem kértem mást, csak hogy hallgass meg.

Nem vagyok tehetetlen, csak gyönge és elesett.

Amikor teszel valamit helyettem, amit nekem kell
 megtennem, csak megerősíted a félelmemet és 
gyöngeségemet.

De ha elfogadod, hogy úgy érzek, ahogy érzek, még 
ha ez az érzés érthetetlen is, lehetővé teszed, hogy 
megvizsgáljam, és értelmet adjak az érthetetlennek.

Ha ez megtörténik, a válasz világossá válik és 
tanácsra nincs szükség.

Talán azért használ sok embernek az imádság, mert 
Isten nem ad tanácsot, sem megoldást, csak figyel 
és 
meghallgat, a többit ránk bízza.

Tehát Te is figyelj rám és hallgass meg. Ha szólni
 akarsz, várj egy ideig, és akkor már én is tudok rád
 figyelni.

2014. november 15., szombat

A Nagyberek közepén

Érdemes felfedező útra indulni, mert fiatalon tart. Egyrészt megtisztít előítéletektől, amit "mindenki" tud, de sosem járt utána, másrészt ha gyógyvízről van szó, akkor segít mozgékonyságunkat megőrizni.

Fejleszti a humorérzékünket is. Például remekül szórakoztunk, mikor megláttuk ezt a csodásan megszerkesztett feliratot: Frizeur.
Német vendégeknek az első három betű, aztán megtorpanás, hisz magyarok vagyunk és egy s-nek akkor semmi értelme. Aztán nekilendül franciásan és  -eur jön, hisz mi műveltek vagyunk, vagy mi a szösz. Kacagással  kezdeni mindenképpen egészséges! 
ű


Egyszerű és világos minden, mint a napsütés a tájon, nincs tömeg, nincs fontoskodás, irányítgatás, lámpaláz.

Íme a pénztár kis házikója, nyitva tartás tábla, seprű és szemétgyűjtő a lényeges és a barátságos pénztárosnő.

f
A bejárattól balra kis vendéglő, ahol a nyári szezonban ebédelni is lehet.

A fedett fürdő medencéje, szemben az öltözők ajtói és a zuhanyozó.

Nyugágyak a hatalmas ablakok előtt. A természetvédelmi területnek köszönhetően a kerítésen túl lehet őzeket is látni.

Megpróbáltam egy videót idehozni, de fogalmam sincs, miért ismétli a képsort..
Ezen a képen a "geizír" jól látható, időnként a föld morog, majd egyre erősebb sugárban buzog a csőben a víz és lehet élvezni a 42 fokos kénes gyógyvizet "direktbe" .

A fürdés után a bejáratnál egy buzsáki népművész munkáit csodálhattuk meg.
Azóta is minden héten ellátogatunk Csisztafürdőbe, nyitva van télen is, remélem nem fogják ezt a kevés látogató miatt megszüntetni. A belépő csak 1500 forint.

2014. november 12., szerda

Aranyszínű üzenetek

Az őszibarackfa már leterítette aranylevelű szőnyegét, de még mindig ragyogott megmaradt lombja a lemenő nap fényében.
Szépséges, ahogy a téli alvásra készülsz kedves fácska, talán mondani akarsz valamit?
Csak nem akartál örömöt szerezni nekem?
Ha igen, akkor, remekül sikerült.
Várom az ébredésed, az újrakezdést, az élet csodáját veled együtt.


2014. november 10., hétfő

November fényei

A nap gyermekei vagyunk, ezért nincs hónap, amit kevésbé szeretnék, mint a november. Naponta vesz el az éltető napfényből, ködbe borítja a tájat, kényszerít arra, hogy magunkba forduljunk, számadást készítsünk.
A szépen kivilágított szobák, az otthon melege, ami most éltet, ahova jó bemenni és álmodni új tavaszról, életről.

Befelé fordulva, a gyertyák fényében a fűzfa alatt megtalálom azokat, akiket szerettem, de már elmentek. Nagyon sokan vannak, ezért az egyik márványdarabkán az áll: akik kimaradtak. Jó velük beszélgetni, békességet találni a novemberi nagy csendben.

2014. november 7., péntek

Aranydiploma

50 és még több éve diplomáztak az összegyűlt ünneplők .
Nem voltam biztos, hogy elmegyek, de mint mindig, a kíváncsiságom nagyobb volt, mint a szorongás az ismeretlentől. Gyönyörű teremben, névvel jelölt szép karosszékek vártak ránk.
Ismerősöket felfedezni mindig izgalmas dolog, ha nem is egyszerű annyi év után egy arc mosolyában megismerni valakit.
Sajnos nem tudott mindenki eljönni, sok üres szék jelezte, hogy csak szerettek volna köztünk lenni, de nem ment.
Megkezdődtek a beszédek, miután elhangzott a Himnusz és újra helyet foglalhattunk.
Előbb a jogászok kapták meg díszes diplomájukat.
 Aki egyedül nem tudott a pódiumra menni, annak segítőkész fiatalok segítettek.
A nagy pillanat az aranydiploma átadásakor.

Kolléganőimmel együtt az ünnepség után.


Kicsit ügyeskedtem a fotókkal, hogy legyen pár portré is rólam, hisz az utóbbi időben nem nagyon kerültem jó fényképész közelébe.....





2014. november 3., hétfő

Zürich Oberland

Tipikus templomocska egy kis Zürich felvidéki faluban.
Egy hosszú utazás után a naplementét, háttérben a Rigivel és Pilátussal így sikerült megörökíteni. 
Bejárati ajtó a Juckerhofhoz szintén tökkel díszítve. Nincs belépő jegy, de nem kell félteni a tulajdonosokat, az étterem, a kis piac, a hatalmas kert gyümölcseivel bőven gondoskodik bevételről. 
Ha az egész világot tökből fel lehet építeni, akkor ezt a hatalmas ragadozó madarat miért ne?
A kecskék békességben napoznak még, de szabad simogatni őket, ami városi gyerekeknek nagy élmény lehet.
Mérgező gomba utánzat tököcskék százaiból
A falucska lakóinak meg kellett szokni a nagy érdeklődéssel járó forgalmat, de a látogatókat tábla figyelmezteti a csendes viselkedésre...
A Pffäffiker See felé szép a kilátás a kis kerti vendéglőből, ahol frissen préselt almalét ittunk.