Sziget a vilàg végén

 Kinek ne jutott volna eszébe egy egy keserű pillanatàban, hogy milyen jó lenne mindentől tàvol, egy szigeten élni, ahova az örült vilàg zaja màr nem hallatszik.  Ma olvashattam, hogy van ilyen sziget, ahol mindössze 50 ember él és vàrjàk a bevándorlókat a nagyvilágból.

Elgondolkoztam, miért nem mennék semmiképp oda. Miért nem oldhatja meg egy ilyen helyvàltoztatàs senki életét.

Hatalmas elvàràsokkal a földi paradicsom csàbito igéretével utazna mindenki oda. Az ott élőknek is nagy elvàràsai vannak: az, hogy az élet ott folytatódjon és jobb legyen, ha többen lesznek.

A függőség az elhagyott világtól megmarad, hisz ennek az 50 embernek nincs bankja, de ök is pénzért szerzik be a legszükségesebbet az élethez.

Mindenki megöregszik, és aligha lesz elég orvos és ápoló ami szükséges lenne az ellàtàsukhoz. de még gyógyszer sem, amit baj esetén bevehessenek.

Arra sincs garancia, hogy az ott élök különbek lennének, mint az elhagyott vilàgban élők. Tehàt cseberből vederbe kerül a tökéletes nyugalmat kereső, a csalódás előre programozott.

https://www.20min.ch/story/pitcairn-inseln-inselgruppe-im-nirgendwo-wirbt-um-neue-bewohner-273387046488

Egyre közelebb

 Màr nem sok hiànyzik és a déli pihenőt a teljes békességben és baràtsàgban  bemutathatom. Minden kívánság igy váljon valóra! 

Értelem-érzelem

 Csak egy betű különbség, de lemérhetetlenül nagy, ahogy àltalàban értékeljük.  Igyekszünk egész életünkben mindent olyan okosan csinàlni. mint senki màs.  Tudatosan  tesszük dolgainkat, jol megfontoljuk, àtgondoljuk milyen következményekkel jàrnak tetteink. Büszkén kitaláltuk, hogy bàr  része vagyunk  a természetnek, de mi vagyunk a csúcson az értelmünknek köszönhetően.  Míg ebben a hitben meg nem ingat az önpusztítàsban egyedülálló  képessége fajunknak.  Megtanultuk mérni az intelligenciàt, ami bizonyitja mennyivel különbek vagyunk a többinél.

Feltehetjük a nagy kérdést is, hogy mi az élet értelme, mert annak is szívesen megmérnénk az I.Q.-jàt. 

Magam inkàbb az élet E.Q.-jàt mérném meg, ha lehetne. Sok esetben bizonyított tény, hogy a magasabb érzelmi intelligenciájú  emberek sikeresebbek pàlyàjukon,  mint a  magasabb értelmi nívóval rendelkezők. 

Elnézem, ahogy macskàim boldogan  töltik életük napjait, kérdeztek ök valaha is az élet értelméről? 

Nekem a bennem  élő szeretet adja meg a vàlaszt, ha növekedni tudok benne  sosem kérdezek többet  arról a fogyatékossàgban gazdag értelemről, amit oly hatalmasra becsülünk.

Talàlos kérdés vagy történelem?

 

A fotó történetére nem emlékszem, de hozzàm került valamikor és felelős vagyok érte.

Van e magyar szo, amelyikkel helyettesíteni lehet a nagyanya dédapjàt?  Erről van itt szó,  vagy a dédanyàm nagyapjáról aki  eszerint 87 évesen  fàjdalmasan elhunyt ezelött 120 éve.  Aranyosmaróton, ami 1920 ota nem Magyarorszàg része. Anyàm születési éve. Az iskolàban öt a tanítónő megpofozta, ha magyarul beszélt. 

A csodàval hatàros, hogy ez a particédula megmaradt valahol dédanyàm hugànak emlékei között, aki nekem potnagymama volt, hisz az igazi idegenben élt, Szlovàkiàban Kiràlyhelmecen, ahova mi nem mehettünk csak úgy. Útlevéllel esetleg vagy titokban parasztlànykànak öltözve toltak a helyiek àt a hatàron. Parancsba kaptam: senkinek meg ne mondjam, hogy Budapestről jöttem. A szomszéd persze azonnal tudni akarta és én mondtam, ahogy kívánta nagyanyàm: "nem Budapestről jöttem".

Egy kivànsàg lenne

 Ha ez a két dràga cica végre megértené egymàst!

Màr a legkisebb jelét is örömmel veszem, mint itt a foton, hogy képesek pihenni ugyanazon az àgyon. 

Naponta tapasztaljàk, hogy a szeretet  egyiket sem zàrja ki , mindent  megkapnak, amire egy cica szive vàgyik.

Igaz, a szabadsàgot kivéve,  de az túl nagy rizikóval  jàrna,  és abba én betegednék meg. Ma éjjel is hallottam az egyik ordítását és a cicàim is, ki tudja mit gondoltak róla.

KÖSZÖNET az elmúlt évnek

 Nincsenek nagy fogadalmak, nincs ok hatalmas vàltoztatàsra, az eddigi életem megvàltoztatàsàra.  Mindenki szeretne egy jobb évet, mint ami elmúlt, én  túléltem, hàlàs vagyok a balesetem és operáció ellenére is.  

Olvastam, hogy az új év egy könyv íratlan lapokkal, mi írjuk meg minden oldalàt.   Nem egészen igy igaz, hiszen a háborúkat, a vilàg mostani nyomorúságát, ami befolyàsolta  életünk menetét, nem mi írtuk be az elmúlt év oldalain. Ahogy azokra vàlaszoltunk, azt igen.

A sok jót, amit 2023 hozott, azt igyekszem megtartani.  Ahogy a kórházi tartózkodás óta bevezetett tornàt, amit a gyógytornász a mobilomon felvett.  A súlycsökkenést is jó lesz megtartani, ami együtt járt a fájdalomcsillapítók miatti étvàgytalansàggal.  

Az elkezdett vàlogatàst  folytatni kell a màr semmire sem jó tàrgyak, papírok kímélet nélküli kidobàsàval..

Tenni a jó kapcsolatokért létfontosságú, tehàt tovàbbra is prioritàst élveznek.

Nem túl sokat töprengeni a múlton, amit vissza nem hozhatok. Ha màr múltba nézés, arra itt a blogom, ahol az elmúlt 13 évnek utàna tudok olvasni.