Eddig sorozatosan okkal otthon maradtam az elmult honapban. elöször az operàcio miatt. A naptol és a széltöl is ovni kellett a sebeket.Aztàn jött a szélsöséges kànikula, ami a hüvös szobàban sokkal elviselhetöbb volt. Majd egy népünnepély, ami tömeggel, zajjal, piszokkal jàrt, ez sem csàbitott oda.
Megvàrtam, hogy a nebajok elmuljanak és az ma volt. Sehol senki nem jàrt az àrnyas utakon, kellemes szél és hömérséklet. A szemem körül a huzodàst még érzem, de màr közel a teljes gyogyulàs.
Öröm volt a fotozàs, mert nagyon tetszett, amit làttam friss szemmel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése