Tamariszkusz viràgzàs

Ezen a boltives kapun torkol egy erecske a Taminàba

Az utolso hidacska a patak fölött, mielött a Rajnàt eléri.

A tamariszkusz viràgzàs emlékeztetett a gyönyörü kertemre.

A toparti sétànyon nem szabad kihagyni a frissen bujo nàdast és a többi szomszéd fàt sem.

Merre tovàbb?

Dorka a vàllkendö alà bujt

Amikor nem lehet fokozni

Ma ezt a viràgzo sövényt làttam, elàmulva azon a hihetetlen gazdagsàgon, amihez képtelenség lenne valamit is hozzàtenni.
Az emberi életben hol talàlunk hasonlo pazar élményt?
Azoknàl, akik végtelenül tudnak szeretni, alkotni a legmagasabb fokon, amit tulszàrnyalni senki sem tud. Igen ez a tökéletesség, amire a legtöbben képtelenek.

Két hid egymàs fölött

Ma sikerült a völgyhidat a Tamina patak hidjàrol fényképezni, ugy, hogy közben a következö àtjàro is képbe került. Igy sosem unalmas a séta, vàltogatva a hidakat..

ujjàszületés

Volt egyszer egy nagyon öreg fa, hatalmasan uralkodott a to melletti sétànyon. Mindenki megcsodàlta. De eljött a nap, hogy ki kellett vàgni. Valamit otthagytak belöle, ki tudja miért. Amit most én làttam, az csodàlattal töltött el. Sok fiatal fàcska nött ki belöle, ezeknek a régi gyökerek viszik a tàplàlékot. 

Egy örökbe fogadottat is nevel a régmult hatalmas törzs csonkja. A baloldalt a mélyedésben befészkelte magàt egy tülevelü fa csemetéje. Ez az élö történelem, az élet hatalmas ereje.

Mai talàlkozàsok

Ott àllt és vàrt, gondoltam, valamit mondani akart. De nem talàlta a szavakat, pedig udvariasan, érdeklödve lestem. Aztàn készült ez a kép. Mire ö elkezdte a tollait tisztogatni.

A toparti öreg fàt baràtomnak érzem, csodàlom és szeretem. Minden évszakban gyönyörü, vastag törzse biztonsàgot sugàroz. Ma fiatal vörös levelei miatt estem àmulatba.  Csupa szerelmes levél.

Ilyen függönyt se làttam még, arra szolgàl, hogy elvàlassza a teniszezöket a jàrokelöktöl,az uttol, ahol autok jàrnak.Honnan ered, hisz ugy tetszik, mintha forditva nöne, fölülröl lefelé, ezt legközelebb meg kell néznem közelebbröl.