2013. február 16., szombat

Honvágy



Utak minden régi képemen, ahol szívesen és gyakran jártam. Ahova most bezártságomból visszavágyok. Egyedül róttam a patak menti ösvényt, az erdősáv kis gyalogútját, ahol a gyökerekre vigyázni kellett, vagy a másik faluba vezető aszfaltozott felső átjárót, ahonnan a Rajna völgyére pazar kilátás kárpótolt az emelkedővel járó fáradtságért. Miért nem éreztem magam magányosnak, csak boldogan szabadnak? Velem voltak gondolataim, terveim, lelkesedésem a látott szépségek fölött, a tisztán tartott, remek utakon a törődést éreztem, ami a munkában rejlett köröskörül.
Petőfi sorai jutnak most eszembe, amiből nem véletlenül lett népdal: "bár maradtam volna benne végig, de az embert vágyai vezérlik"...banális, szentimentális, mégis igaz szavak, egy elhagyott otthon siratása.


Patakocska Wangs és Vilters hatàràn

utacska az erdösàvban

Az ut Wangs és Vilters között

mesevilàg reggeli fényben

A templom Wangsban

gyalogut Melsre

2013. február 5., kedd

Újrakezdeni, ha minden veszni látszik

https://www.youtube.com/watch?v=w8LL1x6J2rU

 Non lasciarti distruggere…
Aggiungi nuove pietre
E costruisci nuove poesie.
Reinventa la tua vita sempre, sempre
Rimuovi pietre e piante di rose e fai dolci. Ricomincia.
Fai della tua vita meschina
un poema.
E vivrai nel cuore dei giovani
e nella memoria delle generazioni che verranno.
Questa fonte è per l’uso di tutti gli assetati.
Prendi la tua parte.
Avvicinati a queste pagine
e non impedirne l’uso
a quelli che hanno sete.

(Cora Coralina; poetessa brasiliana)