Úton

Elindulok, úton leszek, összeszedtem néhány képemet erről.

Nem ilyen utakon járok,csak majd gondolok rájuk, ha a repülőben ülök a szokott szorongással, ami a bezártságból és kiszolgáltatottságból adódik. 

Minden szorongást enyhít, ha látjuk a célt és azt, hogy egyre világosabb lesz minden, míg napsütésbe érünk.

Aztán majd látom a Gonzen-t, és tudom, mindjárt megérkeztem

akkor is öröm lesz, ha nem ilyen ragyogó idővel vár az ismert táj.
Májusban újra itt leszek és beszámolok sok képpel, történetekkel is.

Vasárnap hajnalban+ Unokavirágok

Ki korán kel....az szép pillanatokat élhet át, az új nap kezdetét, amit széppé tenni mindenki szeretne.
Vasárnap van, nagy csend, csak a madarak ébredeznek.
Jövő vasárnap az alpesi hazámban ébredek, a napkeltét nem a horizonton, hanem a magasban csodálva. 
Addig egy remélhetőleg izgalommentes rakodás, utazás lesz a hátam mögött és az elvégzett munka öröme, fáradtsága.
Az ott töltött hét minden napjára készek a programok, pedig a legszívesebben csak nagy sétákat tennék odafigyelve a belső hangra, mit akar mondani nekem.
Az unokák virágai kinyíltak mára:

Három szín, három karakter. Elgondolkoztam, melyik miért tetszik.
A fehér a legerősebb, a legóvatosabb.
A rózsaszín már teljes pompáját mutatja, gyönyörű, de féltem.
A sötétvörös szenvedélyes, sokat ígérő, csupa báj, gyorsaság.
Így látom őket emberközelben.....

Ma reggelre újabb virágokat nyitott a bokor 

és a birsfácskák is hatalmas virágcsokorként ragyogtak a reggeli napfényben.

Visszatekintés

Ebből a szörnyből lett barátságos, szép otthon.

újabb csodák

Az ibolyáktól már elköszöntem egy ideje, de ma hatalmas örömmel felfedeztem egy újabb változatot, ami kényszerített a fotómasinát újra előszedni.

A magányos ibolya után egy párocskát is találtam.

Aztán egy újabb különös ibolya került elém.....

A százszorszépek közt is láttam színeseket, a fűbe hasaltam, hogy egész közelről csodálhassam őket.

A szépen körbeültetett tulipánokat az egerek igen ízletesnek találták, egyetlenegy sem nőhetett, de ez a magányos kis virág a konyhaablak előtt mindenért vigasztalt.

A cigánymeggy teljes pompájában díszeleg, hát ez elég ok arra, hogy meghatódva álljak elé és érezem, ujjong a lelkem!

Közelről is keresni kell, hol vannak az ágak, melyek ezt a rengeteg virágot kibontották.

Még közelebb, nem lehet betelni ezzel a szépséggel!

Az orgona is illatozik, elkezdte a virágzást a kerítés mentén.

Az ősöreg cseresznyefára is fel kellett nézni, a seregélyek is már lesik, mikor lesz a nagy lakoma, nekünk marad az elérhető alsó ágak termése.

Munkában a szorgalmas földműves. Nagyon száraz a talaj, de éjjelre esőt mondtak, Ráférne, mielőtt a palántákat ültetjük. 

Minden virágzik

Anita

Most egy csodálatos emberről írok, aki haldoklik, vagy már át is ment a szivárványhídon. Nem tudom. 

Csak azt, hogy életem hatalmas ajándékának érzem barátságát. 

Értettük egymást akár szó nélkül is.

Hat hete ott ültünk a napos balkonon beszélgetve, tudtuk mindketten, hogy nem véletlenül repültem 2 napra 2000 km-t hozzá, hanem búcsúzni jöttem, miután megírta, hogy véget ért a kezelések ideje a reménykedéssel. 

A fájdalmát enyhíteni az egyetlen alternatíva, ami maradt. Még erről is tudott, ahogy ezt eddig is mindig tette, keserűség nélkül, hálás szívvel nyilatkozni.

Pontosan felsorolta milyen gondos ápolásban van része, emlegette a morfiumot, aminek fájdalomoldó, boldogító hatását említette.

Köszönöm Anita, hogy példát adtál igazi emberségből.

Művészetedről, pályádról sokan fognak emlékezni, nekem a legszebb jutott, barátnőm voltál, igazi.

Csak 2 nappal ezután férje és két nővér társaságában eltávozott ebből a világból.