2022. október 18., kedd

Méhpempö és manukaméz Hesse versét olvasva

 Uj életszakasz, uj szavak, uj szükségletek. Semmi sem tart örökké. Kész e a sziv a bucsuzàsra és ujrakezdésre? Bàtran, siràmok nélkül. Az ujrakezdés csodàjàval, csodàlkozàsàval.

A méheket alig ismertem, de a mézet mindig szerettem. Most felfedezem, hogy milyen fantasztikus teremtmények, làthatovà a makrofotozàs tette öket is, ahogy beszélgetnek, tàncolnak, ahogy fàradhatatlanul végzik munkàjukat. Minden nap örülök nekik és ma a futàr elhozta nekem a két csodaszert, ami megov a betegségektöl, nyavalyàktol.

Igy nem nehéz elhagyni az eddig ismertet és àtlépni a következö fokra. Nincs unalmas megszokàs, minden napi egyformasàg, ami az életet leröviditi, terhessé teszi.

Az élet hivàsa tart, amig itt vagyunk, hogy derüsen, csodaként élhessük meg napjainkat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése