Nem tudom napjaim szàmàt, de ez a dàtum közeledik, amit szinte értetlenül felfedeztem ma reggel, ahogy elgondolkoztam azon ki vagyok. Azon is volt min csodàlkoznom, ahogyan ez történt, hisz nem kevesen voltak, akik minden erejükkel azon voltak, hogy belölem tanàr legyen. Nem sikerült nekik megakadàlyozni, sokkal erösebb hatalom àllt mögöttem.
Emlékszem különösen vonzodtam két tantàrgyhoz: a magyar és a biologiàhoz, felvételi ebböl volt a föiskolàn. A harmadik erö a hitem abban, hogy mindannyian Isten teremtményei vagyunk, segiteni kell a gyengébbeknek.
Elmult temérdek sok év és soha nem kellett megbànnom, vàltoztatnom azon, ami fiatalon is fontos volt, de elmélyültem benne és megerösödtem, ugy vélem, hogy Isten a legaprobb és a leghatalmasabb létezöben is jelen van, minden teremtményében, akàr tudja, akàr nem.
Talàn a krizis meghozza azt a felismerést, mi igazàn fontos életünkre nézve.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése