2011. november 8., kedd





A szürke árnyalatai mellett egyedül a rozsdaszín változatait találtam a Balaton parti sétámon.. A nyári lomb füstje, a párába burkolt táj, az üres utak mind az elmúlásról meséltek, de csak a melankólia nyugalmát váltották ki bennem, nem a szomorúságot. Hisz nem csupán a szép és a jó, de minden nyomasztó, minden fájdalmas, minden gonosz is elmúlik. A lelkesedés is, de a tévedéseink is minden következményükkel. A táj szépségét élveztem, a füsttel, párával, a lehullott levelek üzenetével.


7 megjegyzés:

  1. Kicsit szomorú lettem! Már most várom az ujjra ébredést, hosszú lesz a tél, Jó lenne átaludni.

    VálaszTörlés
  2. Marikám megígérem, hogy a tavasz jeleit a télben is meg fogom mutatni. Hisz minden lehullott levél helyén már most rügyek vannak. Igaz alszanak, de szép tavaszt ígérnek!:)

    VálaszTörlés
  3. Nagyon várom!! Nagyon köszönöm!!::)))

    VálaszTörlés
  4. Több vidámságot. Drága Hölgyeim! Minden pillanatban van/történik valami szép, csak ki kell szúrni! :-))

    VálaszTörlés
  5. Mikipapa, a kiszúrást gyakoroljuk:))) A vidámság meg ajándékba jön! :)

    VálaszTörlés
  6. Szépek a képek és szép és igaz a szöveg. Kell a szomorúság is, minden arányosan :)))

    VálaszTörlés
  7. Erika, az életet egyformán szeretjük, minden tartozékával együtt:)))

    VálaszTörlés