Ködös elhatározások

Kisütött a nap, azonnal kiderült a hangulatom is. Eltörölve minden kételyemet, melyek egyre nőttek bennem az elmúlt héten a "mi lesz tovább?" címszó alatt. A ködös szürkeség igenis jó valamire. Az ember tervez olyankor, amiből még lehet valami, ha a pára végre felszáll. Erre a pillanatra várni keserves, de termékeny idő a gondolatoknak. Hogy mit keres Amadeus már megint itt? Ráfeküdt a mérlegre, mint aki azt mondaná: "ugye nem kell fogyóznom? Így is szép vagyok." Az én esetemben a dolog sokkal komplikáltabb, mert én nem háttal a számoknak álltam fel a kegyetlenül őszinte gépre. Rémületemben azonnal elővettem egy A4-es lapot, balra felül a leolvasott számokat róttam fel. A lap tetején vízszintesen az elkövetkező 50 napot húztam le, majd függőlegesen a kilókat egyre csökkenő menetben, legalul a lehetséges és kívánt előírt számokkal. Most csak annyi a dolgom, hogy az FDH (friss die Hälfte!= zabáld a felét!) mozgalmat betartsam, a vonal meg betartja majd a kívánt irányt lefelé.
De ez csupán az egyik "nagy" elhatározásom volt a ködben. Hisz itt a könyvespolc, ahol a háttért mikor is töröltem pormentesre? Egyre jobban zavartak azok a könyvek is, amiket nem volt időm a költözésem előtt eltávolítani. Tehát ennek is nekiláttam! A szépirodalom befejezve, és egy kedves antikvárium tulajdonossal már megbeszéltem a részleteket: mikor, hogyan?  Amint látom, annyi terhet cipelünk egyre fogyó erőnkkel, hogy az elveszi az életkedvet is néha. 
Amit utoljára, de nem utolsó sorban még meg kell említenem a ködben született ötletekből, hogy hatalmas lelkesedéssel belevetettem magam az Aquafit gyönyöreibe! Egy remek hölgy tartja 3x hetente az új fürdőben az egy órás  programot! Sajnos hamarosan (a síszezon kezdetére) elhagy minket a tréner, de visszajön márciusra legkésőbb.