A padon, ahova kicsit leültem vàrt ràm a levél. Kedves, bölcs üzenettel. Azt olvashattam, hogy pont akkor engedte el az àgat, mikor a parkba értem, hogy elmondhassa nekem, milyen szép volt repülni. elengedni az öreg fàt. Màr nem tàplàlta, ettől a fiatal zöld sàpadt sàrga lett, de igy is gyönyörű, selymes felső és erektől baràzdàlt also oldalàval. Megsimogattam, nem is egyszer, A hatalmas fa göcsörtös törzsét öleléssel köszöntem meg, értettem az üzenetet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése