A leghosszabb éjszaka utàn

 

A fotót még Iregen készítettem napnyugtakor, de még sok màs emlék jut eszembe az év leghosszabb éjszakàja kapcsàn.

Azok az órák, amiket karàcsonnyal kapcsolatban tartottam  a rámbízott nebulóknak. Arról beszélgettünk, milyen lehet olyan orszàgban élni, ahol a nap reggel nem kel fel. A félelemről, ami a sötétségben uralkodó gonosz szellemektől tàmadt bennük. Arról, hogyan probàltàk ezeket elűzni. Fénnyel, örökzöld àgakkal a hàzak bejàratàn az életet hirdették, hogy nincs itt hatalma a halàlt hozóknak.

Mekkora öröm volt, mikor 3 nap utàn a nap újra feltàmadt és a fénye mindent bevilágított. 

Nem véletlen az időpont, amikor mi  ünnepelünk, csak a tudatból hiànyzik az eredete és a szimbolumok jelentése.

A fény, a szeretet, az élet ünnepe ez, ha igazàn elcsendesedve tudunk örülni neki. Ha nem a mértéktelen evés, ivàs, pénzköltés és nyugtalansàg napjai jönnek. Ezt kívánom mindenkinek szeretettel!