2016. szeptember 27., kedd

Egy hét szeptember végén

Ennél szebb időt nem lehetett volna kérni sem, ha megkérdeztek volna. Reggeli séta ami csak fél óra, de szép utakon vezet, utána teljes lazulás a nemrég újjáépített fürdőben, aminek az árát nem is merem leírni...  

Ez a sebes patak egyenest a Rajnába ömlik. Szép sétányok szegélyezik.

A tó körüli parkot idősek, családok apró gyerekekkel és talán szerelmespárok is szívesen látogatják. Az utat érdekes műalkotások teszik érdekesebbé, minden évben van nyáron szabadban kiállított szoborkiállítás.

Az első pillantás a tóra.

A napon jólesik a sütkérezés szeptember végén.


A legtöbb fa és a környezet élővilágáról olvasható ismertetőt érdemes elolvasni.

A vasútállomás mellett egy régi szálloda impozáns épülete.

A fürdőváros szoborcsoportja a vasútállomás előtt. Mellette asztalkák, székek,hogy lehessen várakozás közben egy jó kávét inni.

A peronról egészen a Churfirsten hegyláncot is lehet látni, ami a Walensee mellett tör égnek.

Ennek az ősrégi Chevrolett-nek még forgalmi engedélye is van!!!

Megérkezett a vonat a fiacskámmal, nagyon szép napot töltöttünk el vasárnap vele. A vonatok másodpercnyi pontossággal közlekednek.

Úton a patak fölött a Medizinische Zentrumba, ahol egy helyen a legmagasabb szinten képesek vizsgálatokra. A muskátlik a hídon fotózásra csábítottak.

Éjszaka a határállomáson, ahol 56-ban a magyarokat fogadták nagy szimpátiával. Ezt köszönték meg a magyarok az 50 éves évfordulón. Az ünnepségen részt vettem, egy volt miniszter megfordította a dolgot és azt mondta: köszönet Magyarország! Engem könnyekig meghatott.

Egy utolsó fotó az éjszakai utazás előtt a peronon.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése