2014. február 2., vasárnap

A múlt feldolgozása

|2009. okt. 22.
 A levelesdobozt kiürítettem, tartalmát szépen elteszem iratgyűjtő mappákba, már amit nem tudok eldobni. De most tovább olvasni kegyetlenség lenne, inkább néhány saját kézírású cetlit olvasgatok. Ma kettöt idézek ezekből. Giovanni Pascolitol a múltat illetően először az eredetit, majd az értelemszerű fordítást. (Talán létezik versformában is?)
Il Passato Rivedo i luoghi dove un giorno ho pianto
 un sorriso mi sembra ora quel pianto 
 Rivedo i luoghi dove ho gia sorriso..
 Oh! come lacrimoso quel sorriso!
A múlt Viszontlátom a helyeket, hol egykor sírtam
 mosolynak érzem ma e sírást                   
Viszontlátom a helyeket, hol mosolyogtam... ................, 
. Ah, mily könnyes lett az a mosoly! 

 A másik cetli újabb keletű és nem huszonévesen jegyeztem fel, mint az előzőt, de azért biztatásnak kitűnő.
 "Gyűjts erőt, dolgozd fel a múltad emlékeit, és jól figyelj, mert ahol eltörtél, ott leszel erős, ahol vesztettél, ott leszel legyőzhetetlen. Az Igaz Ember nem menekül a múltjától, bármilyen sötét volt is, mert kudarcaiból lesz hatóanyag, vereségeiből diadal, tragédiái érlelik naggyá." 
 Alatta a szerző: Müller Péter

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése