Pàr nappal ezelőtt történt, hogy délutàn orvosi vizsgàlatra mentem. Amit nem vettem figyelembe, hogy csaknem egy órát kellett vàrnom és mire kijöttem a rendelőből, addig besötétedett. Beültem az autóba, és a körforgalomig lassan, de még a jó irànyban haladtam hazafelé. Aztàn a rossz làtàsviszonyok miatt eltévedtem és lassan màr nem tudtam hol vagyok. Egy autó fényjelzéseket adott mögöttem, erre utat akartam adni, de megàllt mellettem. Gondoltam, most fog leszidni, hogy mit csinàlok. Ehelyett megkérdezte, hogy vagyok. Aztàn ajànlatot tett, hogy hazavisz, előbb leparkolja az autóm. A biztonsàgomat a két gyereke, akik vele voltak jelentik. Igy is lett, de elkérte a noteszom, beírta a telefonszàmàt és a helyet, ahol màsnap megtalàlom majd a kocsimat.
Nem is merem elgondolni, mi lett volna a segítsége nélkül. Egy biztos, hogy lejàrt az idő, ami az autóvezetést illeti. Jött egy angyal, aki segített és életben maradtam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése