"cipöt, ruhàt, tollat, rongyot, mindent veszek., itt az ossszeres"
Az éjszaka közepén fel kellett kelnem, mert hallottam a harsàny hangot, amelyik erővel és öntudattal az udvaron énekelt a háború utàni években. Mikor tűnt el teljesen észrevétlenül és miért jutott épp most eszembe.? Händlernek is nevezték, persze jo magyarosan ejtve hendler volt.
Làm csak, még a rongyokat is megvette, ma meg senki sem akar tudni a jó állapotú ruhákról, amikkel a szekrények tele vannak. Igy vàltoznak az idők.
A hàzak mostansàg zàrva vannak, annakidején csak éjjel voltak és a hàzmestert kellett kicsöngetni, ha valaki késön jött haza és kapupénzt adni a szolgàlatért.
Remélem, most újra elalszom és a múlt nem csönget be, hisz mit is tud nekem adni a sóhajtáson kívül, jaj, de régen volt, talàn igaz sem volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése