Miután a 7 részt megírtam, ráadásul 2006 képeivel, magyarázattal tartozom, hogy az elmúlt 10 évről miért nem folytattam beszámolómat. Egész egyszerű: erről szól többek között blogom, a "Hazafelé". Minek ismételjem magam?
Talán annyit, hogy tavaly nyáron, egy súlyos operáció után feltettem a kérdést, el tudom e képzelni, hogy "valódi" idős koromban (ha szabad megélnem) az itt létet.
Mivel erre nemet mondtam, el kell majd fogadnom a változással járó fájdalmat és az ott éléshez meg kell teremteni a feltételeket. Ez tavaly év végén megtörtént, erről néhány bejegyzésben, amit a lakás átvétel és nemrég a hurcolkodás után írtam lehet olvasni.
Addig folytatom a számadást, ennek része volt a fotók rendszerezése, ezekből válogattam a képes beszámolómhoz.
Mindentől meg kell szabadulnom, ami fölöslegessé vált, hogy a mozgásszabadságomban ne gátoljon. Inkább én osztom szét, semhogy idegenek turkáljanak benne, hisz fiaim a saját életüket élik, azzal foglalatoskodjanak, másra úgysem lenne idejük.
Nagy példaként élem át áprilisban meghalt csodálatos barátnőmet, akiről szintén írtam már itt. Mindent pontosan előkészített, annak tudatában, hogy ezzel megkönnyítse szeretteinek az életét, ha elment. Csodálatos erővel, hálás szívvel tette.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése