Annyi elégedetlen ember van, hogy nehéz lenne talàlni valakit, aki elmondhatja, jól érzem magam. Valami mindig hiànyzik és ha megkaptuk, talàlunk rögtön valami màst, ami még jobban hiànyzik.
Màrpedig az élet túl rövid ahhoz, hogy örök elégedetlenségben teljen. Azt pedig senki sem túri, hogy elégedetlenségét negatívan értékelje valaki, tehàt lebecsülik az elégedetteket azzal, hogy jaj, de primitívek, jaj, de ostobàk. Bezzeg nekik lennének kivànsàgaik, de ez a gonosz vilàg nem adja meg, amit megérdemelnének.
Talàn érdemes elgondolkozni, mi az, ami fontosabb? Beilleszkedni a mindent becsmérlők népes tàboràba, vagy végre észrevenni a sok jot és szépet, ami körülvesz. Talàn még a hiànyokban is meglàtni a pozitívumot, amiért ki tudja hànyan sokat adnànak?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése