2014. november 21., péntek

Mi az út?

Mi az út? – kérdezte Csao-csou



-        ---   A mindennapi gondolkodás (1)- válaszolta Nancsüan.

-         -- Hogyan térhetünk (2)?

-        -- Ha tudatosan (3) akarsz rátérni, máris tévúton jársz.

-        --  De akkor hogy tudhatok róla?

-       --   Az út -nak (4) nincs köze se tudáshoz, se nemtudáshoz- mondotta Nan-csüan.

- A tudás káprázat, a nemtudás zűrzavar. Ha valóban tudatosság nélkül éred el az Utat, mintha mérhetetlen (5) ürességbe jutnál, nem lesz előtted sem akadály, se határ.

 Hogy lehetne akkor állítani vagy tagadni (6) ?



 Az eredeti szöveg vagy kínai, vagy még valószínűbb: kínaiból fordított nyelven jelent meg. Néha az eredeti értelmét sosem, máskor eltorzítva olvashatjuk nyelvünkön, ezért elgondolkoztam, mire cserélném fel az 1-6 számokkal jelölt szavakat.

1.Gondokodás helyett ha az elmélyülés, meditáció, befelé fordulást, vagy a vallás szavaiból az áhitat, ima szót helyettesítjük a szövegbe, akkor máris közelebb kerültünk a régi kínai bölcs válaszához.

2. A "térhetünk rá" helyébe a gyakorolhatjuk szót helyezném.

3.A "tudatosan"  szó  az akarattal, hatalommal szavakkal helyettesíthető.

4. Az "út" az Újtestamentumban :"Én vagyok az út, az igazság és az élet" szavakkal vethető össze, tehát isteni hasonlat

5.Mérhetetlen, a végtelenség fogalma, ami elképzelhetetlen, vagyis Isten a fogalom, amit ha leírhatnánk, meghatározhatnánk, az biztos hamis lenne...


6.Állítani vagy tagadni azt amiről fogalmunk sincs: lehetetlen.

Ennyit erről a nagyszerű szövegről, amit gyakran kell újraolvasni.
A japánok teaceremóniáin a legszebbnek tartom, hogy egyetlen szöveget felakasztanak a falra, vagy oszlopra és órákig beszélgetnek róla, kinek mi jut eszébe.
Valahogy így mondtam el, nekem mi jutott eszembe. A szimbólumok világa rejti számomra a bölcsességet, amit a legnagyobb kincsnek érzek. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése