 |
| A nap gyermekei vagyunk, ezért nincs hónap, amit kevésbé szeretnék, mint a november. Naponta vesz el az éltető napfényből, ködbe borítja a tájat, kényszerít arra, hogy magunkba forduljunk, számadást készítsünk. A szépen kivilágított szobák, az otthon melege, ami most éltet, ahova jó bemenni és álmodni új tavaszról, életről. |
 |
| Befelé fordulva, a gyertyák fényében a fűzfa alatt megtalálom azokat, akiket szerettem, de már elmentek. Nagyon sokan vannak, ezért az egyik márványdarabkán az áll: akik kimaradtak. Jó velük beszélgetni, békességet találni a novemberi nagy csendben. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése