2012. május 14., hétfő

Unokákat látogattam

A hegyek fölött baljós sötétszürke felhők, hol esett, hol sütött a nap, de a középső unoka fogadására el kellett menni, épp a busszal érkezett 2 napos táborozásról. A szarvak jelentését nem értem, a bot végét gondolom ő faragta. Hatalmas hátizsákját bátran cipelte.

Nem ígérkezik nagy művésznek a zongoránál, mert gyakorolni ő sem szeret, de a kedvemért egy két kis Mozart darabot már le tud játszani. Nem is tiltakozott.
Myriam a sportnapon elvágódhatott, mert a térdét itt épp nagyon büszkén mutatja, hogy látod milyen hős vagyok?
Sylvain és Minette a nappaliban. Sokat kibír egy macsek, ha gyerekekkel nő fel...

Az esőtől nedves pitypang a kertben
és egy hüllő a terráriumban képviselik az élővilágot az unokák mellett.

2 megjegyzés:

  1. Szeretek erre a blogfelületre járni, mert csendes és otthonos.
    Bevallom neked, irigylem a leány unokád, mint lányos apa. Elárulok egy titkot, útban van a negyedik unokám, az is fiú. Már kezdem megszokni őket. :)

    VálaszTörlés
  2. Ez a csend szabaddá tesz, valóban igazad van, jó itt. Gratulálok a negyedik unokádhoz!!! A lányunoka nekem fiús anyukának "kárpótlás". :)))

    VálaszTörlés