Az emlékezetet támogatni kell, ha egy zsúfolt programot tervez az ember, amiről aztán illik beszámolni. Reggel idejében elindultam a "medveerős bocsom" lakhelyéről Zürichbe, ahol várt rám egy kontroll vizsgálat és egy pulóver beszerzése. Vidáman túléltem mind a kettőt, csak az utóbbinál 2x3 alkalommal jelzett a vészcsengő, arról árulkodva, hogy a lopásbiztonsági jelzőt nem szedte le az elárusítónő, én meg becsületességem tudatában büszkén távoztam, majd annál nagyobb szégyenkezéssel surrantam visszafelé a pénztároshoz, hogy szedje már le rólam ezt az átkozott vackot, amit felfedeztem az orvosnál a szép puli hátulján. Montreaux sok mindenről híres, de arról még nem, hogy unokáim ott tanulják az aikido művészetét, ami harcimitálás, vagyis nagyon félelmetes, de senkinek sem fájhat. Jól néz ki, ahogy a vállukon forognak, ami a puha gumiszőnyegen egyáltalán nem veszélyes.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése