Tűzoltó lettem

Kísért a múlt, csak a szereposztás változott. Már a bejárati ajtónál éreztem, hogy füst van, aztán a hátsó kertbe futva bizonyosság lett , valaki tüzet rakott az általános tilalom ellenére nagy szélben. Itt a tettek mezejére kell lépni, a kútra erősített locsolót a kerítéshez húztam, aztán rohanás a kerékpárral a szántók irányában, a szolgálati útra, ahol a kedves szomszéd épp lobogó tűzében gyönyörködött, mint Néró Rómában. Udvariasan megkérdeztem, hogy hallott e a tűzrakási tilalomról, aztán megkérdeztem nem haragszik e meg, ha most eloltom  ezt a remekül égő és füstölő tüzecskét. Nem haragudott, erre kifejeztem örömömet, újra  bringára ültem boldogan, hogy ma önkéntes  tűzoltóként tehettem valamit a környék biztonságáért.
Hogy a lelkesedésem jobban megértsétek, íme itt egy korábbi kis emlékezésem első svájci évemből, amikor még sejtelmem sem volt mi minden vár még rám...

"Egyik este férjem telefonàlt valakivel, s mivel egy mukkot sem értettem  megkérdeztem: „ez most milyen nyelven folyt?“ Nevetve mondta: ez „schweizerdeutsch“, (dialektusban: „sviccertüücs“). Akkor sokra megyek az én „irodalmi“ németemmel…Hàt még ha tudtam volna, hogy szàmtalan vàltozata van a svàjci németnek, akkor  rémülten összecsomagolok és megyek haza. Csak később, mikor dialektusban előadott meséket vettünk lemezen (a gyerekeknek), ahol Chasperli=„paprikajancsi“ ízes "züritücsben" hadart össze tücsköt bogarat, (még ma is fülemben van: tra-tra-trallalla), kezdődött el az én „beilleszkedési tanfolyamom“ a beszélt nyelv tanulàsàval.
Telefonálni nem szerettem,  erősen próbàra tettek a mit sem sejtő svájciak,hogy a nyelvet nem ismertem. Egyik nap valaki a lakossàgi önkéntes tüzoltósàgtól odaszólt, hogy férjemnek mondjam meg: „ma este gyakorlat lesz, jöjjön fehér nadràgban“… kicsit különösnek talàltam, hogy a tűzoltók ilyen parádésan öltözködnek, de beletörődtem, mint minden furcsasàgba.  Aztàn kiderült, hogy a  „Fehér rózsa vendéglő“-be szólt a meghívás… én a Rose helyett Hose-t értettem, ebből lett a kalamajka.
Ez az önkéntes tűzoltósàg egyébként is egy specialitàs, ami egy magyarhonból odacsöppent fiatalasszonynak sok meglepetést okozott. Egyik meleg nyàri napon az udvari szobàban könnyedén öltözködve vasaltam, s mivel a negyedik emeleten laktunk, úgy éreztem betekintésre nincs módja senkinek. Egyszercsak megjelenik az ablakban egy fej! Rémülten kirohantam a szobából, hogy ez meg hogy került oda? Tűzoltósàgi gyakorlat volt a belső udvarban. Szerintem ellenőrizték, hogy férjem nem viccelt e azzal, hogy asszonyt hozott kűlföldről".