A házaknak arca van, nem hagynak közömbösen, mesélnek azokról, akik építették, akik benne laktak, vagy laknak. Egyiket szereted, a másikat nem. A titokzatosak nem hagynak nyugodni, főleg ha remény sincs rá, hogy valaha is megismerheted a történetüket. A templom tövében láttam meg Zalaszántón ezt a régi, szépen renovált házat. Nem azért foglalkoztat, mert annyira szép lenne, hanem azért, mert nem értem. Az egyik ablakot a baloldalon befalazták, a szimmetrikusan beilleszkedő harmadik ablak hiányzik. A két meglévő ablak zárva, nagyon sötét lehet benn, amit a déli oldalon magasra nőtt fák lombja tesz teljessé. A tető hatalmas, de törékenynek tűnik, a két apró nyíláson csak levegő juthat a padlásra, fény onnan sem. De kifelé hófehérnek mutatja magát, mint aki szeretne más lenni, de még csak a lehetőséget sem adja meg ahhoz, hogy beengedje az éltető sugarakat. Milyen emberi tulajdonság! | |
|
|
|
Köszönöm a blogomban tett látogatásod, és elnézést, hogy bezárulásomban későn reagálok . . .
VálaszTörlésErika, nagyon kedves vagy, örülök, hogy látlak! :)
VálaszTörlés