Az én 90. születésnapos barátnőm

 

Erna a hàboru utàn került édesanyjàval, Kato nénivel Budapestre, menekülniük kellett  a Bàcskàbol. Nagyapàmat ott ismerték meg, mielött ö àtköltözött magyar területre.  

Kato néni remekül varrt, igy tartotta fenn magàt. kapott a hàzban egy szobàt és Erna megismert engem négy éves koromban. Sürgősen meg kellett tanulnia magyarul, hogy iskolàba jàrhasson, ö volt életem elsö tanitvànya...

Csodàsan alkalmazkodott anya és lànya, erre a tovàbbiakban is nagy szükségük volt, hisz az útjuknak csak első àllomàsàn voltak. Miutàn Europàn àt , elöbb Canadàba, majd az USA-ba utaztak. Erna Canadàban férjhez ment  kb. 24 évesen, amikor én elkezdtem a főiskolát Budapesten. A posta hatalmas csomaggal lepett meg, Erna lànykori ruhàival benne. A méretazonossàg szinte meg sem lepett, a  ruhàk anyaga és remek szabàsa elámított. Nem tudom mi lett volna, ha  ez a csomag nem érkezett volna.  Az ö útjuk aztàn California irànyàban folytatodott.   Sosem maradtak el a jókívánságok és köszöntések. Most sem, hogy Erna a 90. születésnapjàt ünnepelte szép csalàdja körében.

Nem kell magyaràznom, hogy ki Erna a képen, nekem maga a csoda!

Ülök a padon

 Meleg tavaszi idő köszöntött rànk és ezt a Kastélyparkban  ünnepeltem.  Csukott szemmel az enyhe szellőt és a napsugarakat éreztem arcomon . Az arra haladok lépéseit és beszédét hallgattam a madarak tàrsalgàsàn kívül.  Csak néha hasznàltam a szemem, inkàbb csak megerősíteni azt, amit hallottam.  

Bàr érzékszerveink közt a szemet tartjàk a legfontosabbnak, nàlam inkàbb a hallàs, amit értékesebbnek tartok.  A szem becsaphat, a fül soha.  A beszéd làtàs hiànyàban  a legfinomabb àrnyalatokra is képes, hallàs hiànyàban ez nem lehetséges. (Mindkét esetben a élet egész folyamàt tekintve)

A belső hang, a  lelki történések  úgy érzem ebben az érzésben  erősítenek.

Nyaralàs Fancsalon

A háború utàni  évek emlékei közt egyedül az az idő maradt meg jó emlékezetemben, ami a falusi nyaralàsokhoz kötődik.  Texasban élő unokatestvérem hívott fel a napokban, nagy kacagàsok közt emlékeztünk, milyen csibészségeket követett el  Fancsalon, ahol édesapja, apàm bàtyja volt lelkipàsztor. A faluban nem volt àram, nem volt közlekedés, se vonat, se busz, Kornél bàcsi motoron ment, ahova kellett.  Mi meg minden nap új dolgokat fedeztünk fel: milyen érzés a búzamagokban elmerülni nyakig, milyen a forró tetőn lecsúszni egy kis nadràgban, amin volt nagy botránkozás a szigorú falusi szokàsokban élők közt. De a lànyok megtanítottak biciklizni, kisebb balesetek, mint a patakba befordulni nem számítottak bajnak. Egy nap az egérfogó àldozatot  követelt és ez remek ötletet adott unokatestvéremnek: kiszedte, hogy megkergesse a lànyokat a farkànàl tartott egérrel.  Nekem sikerült egy ajtó mögött elbújni, de húgom visítva menekült. Ebből elege lett Zsófi néninek, aki szigorúan odaparancsolta fiàt: gyere ide és dobd el azt az egeret! Kis szöszke fia melléàllt és hogy lendület legyen, megpörgette szegény egeret, ami végül anyukàjànak arcàba röpült.  Hàt lehet ezt felejteni?

Az első ho ezen a télen

 

Még hàrom nap

https://youtu.be/A5URmwUBnQc   

Mindig a  szállóigévé vàlt  mondat a fenti videoból jut eszembe, ha az üzletekben talàlkozok 9-re végződő àrakkal. hisz ezt senki sem gondolja komolyan, mióta se 1, se 10 forintosa nincs senkinek, tehàt szépen felkerekítenek, ha a reàlis fizetés  történik, Senki sem fizet 999 forintot, mert az őszinte helyeken, ahol nem tartanak hülyének : 1000 forint.

 Még hàrom nap vàlaszt el  az 1000. hónaptól, amit eddig ezen a földön töltöttem, vagyis màr ilyen régen rontom a levegőt, az meg engem. Ezen érdemes, vagy értelmetlen utànagondolni.  Az össznépesség 1%   csak , aki ezt megéli.   Mesélni, azt tudnék, de minek. Mostansàg  a pillanatemberek érdekesebbek.

A józan ész győzelme

 Ha vàltozàsok jönnek, jok és kevésbé jok, fel kell tenni a kérdést: hogyan tovàbb?

Ilyenkor a megfontolàshoz sokan probàlnak segíteni ötletekkel, tapasztalatokkal, ezért hàlàsak lehetünk, de mindet úgysem fogadhatjuk el.  Igy a kezdeti lelkesedést  felvàltotta a 3 kerekű esetében a kétségektől kisért lemondàs. 

Nem sokàig tartott a csend, a bezàrtsàgot, kiszolgàltatottsàgot nehezen viselem és a megoldàshoz újabb ötletek jöttek. Ma màr ennek megvalósításán vagyok. A háziorvostól kértem először  is beutalót a reumatológiára. Csak szakorvos írhatja fel azt a segítő eszközt, amit remélem megkapok a mozgàs- szabadsàgom visszanyerésére.

Egész jól néz ki

 

Nem az én ötletem volt, de gondolkozok rajta, hogy az autovezetés lezàràsa utàn ezzel a kényelmes eszközzel egy kerékkel kevesebbel könnyitsem hosszabb útjaimat a környéken. Még a parkolàsok lehetőségét kell  megtudakolni, hisz nem szívesen hagynàm csak ugy àllva valahol, aztàn üthetném a nyomàt.....