Ma azt olvastam, hogy az ember a sajàt kàràn tanul. Ez csak részben igaz, Az biztos, hogy ezt a fàjdalmas modot szoktàk leginkàbb emlegetni.
Magam most épp a macskàkat figyelem meg, hogyan tanulnak létezni egy konfliktusokkal teli vilàgban. Dorka eddig nyugalmasan töltötte éveit, ugy gondoltam unatkozik. Most a fotokon làthato kis csibésszel kell megosztania birodalmàt, ami nem megy fujàs és morgàs nélkül. Vagyis kifejezi nemtetszését a szàmàra ismeretlen vad vidàmsàg miatt. Ettöl Tabi nem ijed meg, söt, kezdeményezö tàmadàsokat indit, ami örületes iramu rohangàlàsban folytatodik. Unalomrol szo sincs, de talàn csak a féléves Tabi élvezi.
Megtalàljàk e az együttéléshez szükséges békés, szeretö modot? Türelemmel vàrom.
Közben a legnemesebb tanulàsi modon gondolkozok, azon, hogy mi tehetné az együttélést kellemesebbé. Etetéskor csend van, talàn ez lehet a kiindulopont? Rajtam is megosztoznak, én vagyok a nyugalom szigete szàmukra. Akkor is csend van, ha a területet megosztom és mindketten a külvilàgot szemlélik rohangàlàs helyett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése