Az utcanevet leröviditve emlegetjük a hàzat, ahol felnöttünk a hàboru utàni években és ma igy ébredtem, hogy a Felsö-ben voltam. Körfolyosos belvàrosi épület, Imahàzzal a földszinten, Szeretetotthonnal a harmadikon. Mi a màsodik emelet lakoi voltunk Nusi nénivel Miska bàcsival szemben, akik az utcai fronton. a fölépcsöhàz mellett éltek. Nusi néni dédanya huga volt és nekem nagymama helyettes igen erös kötödéssel. Sokat mesélt a csalàdrol, nagyapjàrol. aki 48 -ban Komàrom védöi közt volt. A fiokba rejtett, igen rossz àllapotu nemesi cimert felnöttként restauràltattam az ö emlékére. Sosem tudtam elmenni kicsit nyitott ajtaja elött ugy, hogy ne mentem volna be kis beszélgetésre, vagycsak épp köszönni neki. Mikor férjhez mentem és közel volt a tàvozàsom napja, szomoruan mondta: ki fog hozzàm ezutàn bejönni? Nem sokkal azutàn, hogy Svàjcba mentem, meghalt. Sokat gondolok rà. Micsukonak hivott, ami ellen igen tiltakoztam, én Györgyi vagyok. Erre csak mosolygott, mondvàn, ha tudnàd, ki ö...japàn hercegnö, Meinl felesége.
Hàlàsan gondolok rà, mert benne van minden otthont teremtö igyekezetemben, minden megértö josàgban, jo szoban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése