Újra itt vagyok. Mivel a kezelések eredményéröl csak egy hónap elteltével tudok beszàmolni, most egy màs területen folyó harcról szàmolok be az elmúlással szemben, amit az emberi méltóság megőrzéséèrt folytatok. Tehàt jó, ha a testi épség és egészség érdekében mindent megteszek, de nekem még ennél is fontosabb a gondolkozàs megőrzése, az időskori bölcsesség elérése. Sok jó tanàcsban nincs hiàny. Ezek egyike a keresztrejtvények fejtése. Ezért vettem egy vastag kötetet és nekilàttam. Úgy jàrtam vele, mint annakidején a ponyvàkkal, mikor 9 évesen a harmadik termék utàn letettem azzal, hogy ezek unalmasak. Az agyműködésem azzal nem lesz frissebb, ha beírom egy focista nevét a kockàkba, vagy egyéb abszolút érdektelen dolgot kell irnom a kockàkba.
Az éjszakai jó alvàs nekem mindig jelezte, hogy nincsenek megoldatlanul maradt lelki tusàim. Mostanàban ez annyiban vàltozott, hogy felébredek az éj közepén és egy szót probàlok hét nyelven megtalàlni. Ez nem azt jelenti, hogy hét nyelven beszélek, de az alapokat ennyihez megszereztem. Tudom e még oroszul a hét napjait, olaszul azt, hogy holnap szombat lesz és emlékszem e a legszaftosabb svàjci szidalomra, ha valaki felbosszantott? Tudom e az Esti dal teljes szövegét?
Úgy gondolom, hogy ha tovàbbra sem pötyögtetem itt a billentyűket, az agyam tiltakozàsképp éjjel ébren tart az előbb felsorolt kérdésekkel, ami nem kívánatos a kialvàs szempontjából. Tehàt itt üzenem a szürkeàllomànyomnak, hogy megértettem, mit akar és ha valami foglalkoztat, akkor azt tovàbbra is hajlandó leszek itt formàba önteni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése