Még hétszer megy le a nap

Itt az idő, hogy arra összpontosítsak, ami a jövő héten vár rám, a nyári látogatás a nagy hegyek aljához.
Úgy vagyok vele, mint a jó színészek a sokadik előadáson is éreznek: lámpalázam van. Semmi rutin, semmi ismétlődésből fakadó unalom. Kíváncsiság, kis szorongás a meglepetések miatt.

De azt is tudom, hogy hiányozni fog Dorka, aki itthon nagy ragaszkodásával megszépítí napjaimat. Remélem a 9 napot, ha nem is tudja megérteni, de valahogy kibírja.

Előre kell nézni és a barátnőkkel való találkozásoknak örülni, ajándékokat átadni, jó eszmecserét folytatni nagyon jó lesz.

Külön esemény mindig a csodálatos fürdő látogatás.
https://youtu.be/gDURi57t2sI

Már a Churfirsten éles csúcsait látva a Walensee mellett haladva meg fogok nyugodni, hogy otthon vagyok, itt mindent ismerek, köszönt a táj és elfogad.

Megérkezik a szép vonat városkám állomására és kiszállás után az utolsó 10 percben járhatok egyet a kedves házig, ahol lepihenhetek.