2010. szeptember 2., csütörtök

Falak



Ma a képeim közt keresgélve elnevettem magam, mert minduntalan falak kerültek szemem elé. Ezekből szeretnék egy csokorravalót bemutatni.
Kezdem az újságfalammal, amit évente kétszer raktam ki az út szélén, hogy az iskolások feldobálják a teherautóra a papírgyűjtő napon.
 
A hegyoldalakat támasztó terméskő falak már sokkal erősebbek az ideiglenes újságfalaknál, szépségük még a hasznosságuknál is nagyobb hatást tettek rám.
A szőlőhegyeket ilyen falakkal vették körül a környéken, természetesen nem az ellenséget akarták ezzel távoltartani, hanem a falakon belül egy olyan klímát alakítottak, amitől a szőlő édes , a bor meg kitűnő lett (sok esetben nyertek díjat a Herrschaft-i gazdák)

Ezt a gyönyörű kis faházat Werdenbergben fotóztam az ottani vár alatti kis városkában. Lakott házak, egyik szebb, mint a másik.

Az egyik kis kert lépcsőjén kis pihenőt tartottam, megcsodálni a lila virágokat a vén falakon.

  Hazatérésem sok pusztítással járt.










 
Több egércsaládnak kellett kivándorolnia a pusztítás miatt, mikor egy helybéli vállalkozó a kerti sufni falait döngette.
A tető felé is szellős kilátás nyílt a szabad ég felé, mikor fejembe vettem, hogy biztonságos kalapot kell a házikóra tenni.


  
 Egy nagyszerű mester készített szép íves bejáratokat és alakított az apró szobákból szép világos szobákat.
 Érdemes volt? Azt hiszem elég meggyőző.
A festésbe én is kicsit beleavatkoztam, csak azért, hogy tudjam milyen kemény munka, becsülni kell!!
Pihenésképp látogatás Gorsiumba a még sokkal régebbi római falakhoz
vagy a még régebbi ókeresztény sírkamrák falai közé Pécsett.
Találomra ma ennyit a falakról, nem mintha többet nem találtam volna:)))

2010. szeptember 1., szerda

Ingázás

Nem számolom a kilométereket, ma csak a sokféleséget szeretném képekkel illusztrálni.
Repülővel a leggyakrabban, mert az idő így csak 6-7 óra indulás és érkezés között, de ez a szerencsés esetben van csak így.








Aztán a három költözés kisteherautókkal nagyon emlékezetes marad, hisz ott minden óra számított a bérleti díjnál. Azért 3-4 nap alatt visszakerült a bérelt autó mindig Budapestre.









A vonat főleg Svájcban nagy élvezet, ha a repülőút után fiaimat, barátnőimet látogatom és a legszebb tájakon visz, mint itt a Walensee mellett, akkor a nyugalom tökéletes.









Az unokák meg már gyakorolnak (egyenlőre a Práterben), hogy egyszer úgy tudjanak vezetni, mint apjuk (vagy a nagyi:)

Bizalom

Posted by Picasa

2010. augusztus 30., hétfő

Nyári örömök

Búcsúzunk a nyártól, emlék lett a látogatás a messziről érkezettekkel. 
Fiam és a három unoka 3 napig a közeli Rétimajorban örülhetett a harcsában, pontyokban gazdag halastavaknak. Én meg az ő közelségüknek. 
A kislány velem volt egy szobában, a fiúk nem zavartak hajnali horgász ébredésükkel. Reggelizni azért szívesen jöttek az első zsákmányok kifogása után. 

bevezetésnek

Néha megszűnik körülöttem az idő, a tér, egyedül vagyok és jól érzem magam.
Nincs kérdésem, miért, minek csak lebegek a pillanatban és szabad vagyok.
Elengedtem ami nehéz volt, nem kapaszkodok semmibe, senkibe.
Nincs, aki előírhatná nekem mit tegyek, mi jó és mi nem az.
Elbeszélgetek mindazokkal, akiket elképzelek magamnak, itt vannak és jók hozzám.
Hálás vagyok mindenért, amit kaptam, senkit nem felejtettem el, akik segítettek talpon maradni.
Keményen harcoltam mindig, megküzdöttem a reménytelen helyzetekben is, mikor mások ezt nem tették volna.

Ma csak ennyit, a többi pedig vagy jön magától, vagy nem.