Régen nem írtam, sem az eső, sem a gerinctörés nem sugallt lelkesítő gondolatokat. Most ez az ősrégi kép igen. A Mosoly Albuma a budapesti fényképészet volt, ahova a szülök elvitték nagyreményű csemetéjüket, hogy mindenkinek megmutathassàk az ott készült fotót. Mi tetszik nekem ebben most? Hogy semmi mosoly, igen komolyan néz a kis hölgy a vilàgba. Mint aki tudja mi minden vàr rà. ami nem engedi meg a mosoly könnyelműségét. Mennyi szeretet kellett ahhoz, hogy ez a kis konok lény képes legyen megtartani a hitet a jóban, szépben és sose adja fel. Talàn ezért jött ide, hogy elmondja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése