2019. április 18., csütörtök

Felemelö, elgondolkoztat, biztonsàgot ad

Mindennapos sétàmon a Giessen to mellett ez a pillanat, amikor visszanézek a màr megtett utra, mindig meggyöz arrol, hogy a kötelesség felemelö is lehet, a fàradtsàgot megéri.

Ahol a Tamina talàlkozik a Rajnàval, a hidrol lenézek és csodàlkozok. A sebesfolyàsu patak hordaléka megfesti a Rajna vizét, egy darabig jol követhetö az esemény.  A mindennapok történései utnak eszembe, akàr két ember, akàr két kultura talàlkozàsànàl. A Rajna esetében happy end, a zavaros viz benne letisztul, bölcsen elviseli, amit kell.

Egy séta utàn leülni egy réges régi székbe, nekem biztonsàgot ad, ezek nem az IKEA termékei, hanem lehetséges, hogy több, mint 200 évesek. Itt lesznek akkor is, ha én màr nem , de addig hüen szolgàlnak..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése