Meghalt a kert királynője, az öreg, beteg almafa. A szomorú búcsúzás képeken marad meg, az emlékezésben pedig a pazar virágrengeteg, amibe öltözött megismerkedésünk idején. |
A négy égtáj felé mutatnak földre hullott karjai, melyek annyi gyümölcsöt hordtak a hosszú évek alatt, most visszatértek a kiindulópontra. |
Odamenjek a fatörzshöz a rengeteg sebhellyel? |
Óvatosan, megilletődve járom körül a fát. |
A védett szarvasbogarak éltek itt, tették le petéiket a fa kérge alá, aztán szétrágták, amire szükségük volt a léthez, ezt az öreg fa nem élhette túl. |
A fűrész elvégezte munkáját, az évgyűrűket még nem számoltam meg, de végigsimítottam őket. |
Egy régi vastag ág helye a friss fűrészpor és forgácsokkal. |
Az élet mindig megújul, a házban a 4 hónapos cicákkal, |
a kertben pedig a tavaszi virágok törékeny szépségével vigasztal. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése