A hazarepülésem 6 napja van ma, mint mindig a SWISS társasággal utaztam. Nagyon örültem a magazinnak,amit mindig olvasgatok, mert ebben a hónapban Budapest áll a középpontban, szépen illusztrálva a legdrágább kivitelben. A várakozásaim igen nagyok voltak.
Aztán jött a csalódás. Olyan hajmeresztő dolgokat olvashattam a Hősök teréről, hogy ezek aztán tovább foglalkoztattak, míg egy szép udvarias, de nagyon határozott levelet nem írtam a szerkesztőségnek. Kicsit történelem órát tartottam, kicsit a művészeket, építészeket soroltam fel, akiknek közük van a Milleneumi emlékmű létrejöttében.
Nem kevesebbet állítottak a cikkecskében, hogy a szovjet hősi emlékművek tipikus példáját lehet a Hősök terén megszemlélni.
Úgye ezt nem lehetett szó nélkül hagyni?
A legszebb meglepetés ma ért. Igen kedves választ kaptam, mély bocsánatkéréssel, sajnálattal.hogy ez megtörténhetett, helyesbítés a következő számban lesz!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése