Visszatérnek az elmúlt kánikulák szokásai is, kora hajnalban minden ablakot kitárni, aztán ahogy a nap kezdi a hőséget ontani, bezárni még az ablak előtti spalettákat is, azután, hogy az árnyékolót leengedtem. Marad a szobában a hűvös levegő az éjszakából.
Kerti munkákat a kora reggelre és napnyugta utánra beosztva, azoknak sem kell abbamaradniuk.
Visszatérnek az emlékek is, mikor 24 évesen Rómában tölthettem egy hónapot és a ferragosto (=augusztus 15. nagy ünnep Toszkánában, de az egész országban ismert szó a legmelegebb nyári napokra ) bekerült a tudatomba, ahogy az olaszok tudtak élni a hőségben . A szieszta bölcsessége is egy életre belém ivódott, nyugdíjasként már meg is engedhetem magamnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése