Ma hét éve, hogy megérkeztem 40 év után szülőföldemre.
Tudtam, hogy a nyugalmas idők még várhatnak, kész voltam új élmények befogadására, az idegenben töltött idők feldolgozására.
Természetem szerint akartam kiválasztani, ami nekem fontos és jó.
A kudarcok, negatív élmények mellett mindig a teljes valóságot próbáltam megtalálni, ami nem volt egyszerű vállalkozás, túl sok olyan honfitársam van, akik a "tuttit" kimondva reszketnek attól, hogy leereszkedjenek a saját igazságukon túl levő világba.
A blogcímem Hazafelé új értelmet nyert, mert rájöttem, hogy bennem él a haza, vagy sehol sem. Tehát fel új utakra, hálás szívvel minden napért, amit átélhettem.
Milyen tökéletes és igaz, amit Hesse írt:
"Es muss das Herz bei jedem Lebensrufe
Bereit zum Abschied sein und Neubeginne," hogy ne essünk áldozatul a bénító megszokásnak, életünk végéig nyitottak, tanulásra képesek maradjunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése