Naponta ujjàszületni

A mindennapi élet rendet követel, a szokàsok pedig csökkenthetik a spontàn elhatàrozàsokat.  Miböl, mennyi kell?

Ha azt hallom, hogy "jaj, de rohan az idö", vagy arrol panaszkodik valaki, hogy a napok olyan egyformàk, akkor feltételezek valamilyen hiànyt és a megujulàs szükségét.

Mindig fontos volt nekem Hesse csodàlatos verse, amit idézni szoktam. Nem szabad a megszokàsnak àtvenni a hatalmat, minden nap megtalàlni a csodàt, az uj élmények örömét. Irom ezt olyan korban, amikor màr az is csoda, ha az ember eleget tud tenni a naponta ismétlödö feladatainak. 

Az biztos, hogy egy àtgondolt napi program kell, de ezen belül teret kell adni az uj ötleteknek, uj szokàsoknak.  Tehàt felkelés, lefekvés azonos idöben, az étkezések ugyszintén. De hogy kétszer nem tudok egy receptet megfözni grammra pontosan, az is biztos, valami ujat ki kell mindig probàlni. Micsoda öröm, ha valami jol sikerül. A bevàsàrlàs heti egyszer, de lehet  vàltoztatni azon, hogy hol.  Csak semmi megszokàs, mert az bénit.

Idönként végig gondolom, hogy igazàn minek örülök és mi az ami hiànyzik. Lehet vàltoztatni a szokàsokon. Most épp a tornàzàs bövitésével és a heti 2 fürdöbe jàràssal akarok javitani az életemen.

Mi az, ami zavar, de nem volt eddig eröm, hogy kiiktassam? Nemet mondani mindenre, ami felesleges, terhelö, bosszanto. Tanulni kell.

Mindennek biztos alapja az önismeret, amihez bàtor öszinteség kell. Aki becsapja magàt, az soha el nem éri.

A legjobb gondolatok a mindennapos sétàmon jönnek, kihagyni ezt vétek lenne fizikailag éppugy, mint lelkileg.

A spontaneitàsrol az idöjàràs is gondoskodik, akkor megyek ki, ha süt a nap, nem zuhog az esö, de akkor elsöbbsége van a kimenetelnek mindennel szemben.

Még ellenörzöm, hogy a tegnap felirt ötletekböl ma még mennyit lehet megvalositani, aztàn felirni az ujabbakat. Este meg nem megfeledkezni a hàlàrol, ami az elalvàst békésen jo irànyba tereli.

 

Derüs, végtelen nyugalom

Olyan bàrsonyosan sima és rezdülésmentes képet adott a kis to mindarrol, ami körülveszi, hogy bennem a visszhang nem is maradhatott el. Ahogy kinn ugy benn. Erre van szükség, a szépséget visszatükrözni mindazokrol, akiket szeretünk.

 

Gingko, japàn szerelmem a fàk közt

A képen a 40 méter magas pàfrànyfenyö a kastély mellett, mely épp levetette arany ruhàjàt és làbunk alà teritette. Az ösz màr csak ilyen, elhalmoz ajàndékaival, szépségeivel. A legösibb fa a földön, sem a jégkorszak, sem az atombomba nem tudta elpusztitani. Csodàlom ezt az eröt, amit a Teremtö adott neki és igyekszem ezt az életeröt magamban is felfedezni.   Szàraz aranylo levelei nem csak szépségesek, de hatalmas gyogyito erövel binak, erösitik gyenge érfalainkat, érdemes inni a teàkbol, bevenni a pirulàkat, amikben hatoanyaga van.

Ezeket a gondolatokat a lehullott leveleken jàrva kaptam, most pedig levéliràs helyett (ami kiment a divatbol), ide irom, mert ez az én életformàm, a gondolatokat a tettek (az iràs) követik.
 

Leveleket irni, vagy leveleken jàrni jobb?

 

Vàlasz a zimankos idöre

 Hideg van kinn? Szürke és unalmas? De benn meleg és jottevöen mosolygos. Csak sikerüljön a hatalmas idöt àthidalo fényképsorozatot valamelyest összerakni egy keretbe, amit aztàn minden nap làthatok. Anyàm mosolyàt 19 évesen, amivel apàmat meghoditotta, vagy a kis dacos lànyka, akiböl harcos, nagyszerü Mamikàm lett, vagy idös szüleim egymàshoz fordulo tekintetét, vagy unokàim ragyogo kis arcàt. A maslis loknijaimrol nem is szolva, amik épp ugy nem illettek hozzàm, mint a szuros zöld szövetruha, amibe bujtattak. Nagyapàm eleganciàja és dédapàm fehér szakàla is imponàlo, de a székely dédszülök is igen megàlltak a làbukon.

Kicsit folytatàsa is ez a halottak napjàhoz irtakhoz, de november honapban ez nem rendkivüli, inkàbb természetes.

Szomorkàs nap, de jo kicsengéssel

Ködös, fàzos ez a mai nap. Kénytelen voltam elhatàrozni, hogy elmegyek jo meleg vizbe fürdeni. Elöbb a kedvenc helyemet terveztem, de az egy orànyi autout lett volna, igy vàltoztattam és a közeli Hévizre mentem. Sajnos nekem a to ilyenkor szoba sem jöhet, de a fedett részeken meg tudtam keresni a legmelegebb àramlatot. 

Egy kedves hàzaspàrral kezdtem beszélgetni, akik hozzàm hasonloan  nemrégen költöztek erre a vidékre . Mikor kiderült, hogy az a hang, ami a vizalatti maszirozàst kedvelöknek szol helyvàltoztatàsra elromlott, kézbe kellett venni a dolgot, mert akiknek nagyon tetszett, kicsit sokàig ott megmaradtak, a sor meg egyre nött. Megoldàsra került sor, mert aki egyszer tanàr, az mindig az marad :)

Ebédidöre màr itthon voltam, a napi programon nem kellett vàltoztatni, a séta a parkban szintén jo volt, alig volt ott valaki rajtam kivül. Teljes a nyugalom, ha a többség otthon marad. 

Szürke nap arany ruhàban

Mikor ugy érzem, màr tul sokat is fotoztam a kastélyparkban, akkor jön egy ilyen borus nap minden ragyogàs nélkül és a parkban aranyszinü leveleken sétàlhatok, pompàsabb minden pazar szönyegnél. 

A kis to is most sokkal szebb, ha a hidjàn nem szelfiznek a turistàk. Tiszta minden és csendes.