2017. június 2., péntek

Fantázia



Aprócska gyerek voltam még, amikor apai nagynéném rosszalóan mondta nekem: "neked túl nagy fantáziád van!" amin én aztán nagyon elgondolkoztam, hogy vajon miért nem tetszik neki, milyen következményekkel jár az ilyesmi?

A
 napokban Franz Grillparzer rövid meghatározása végre fényt hozott erre a hosszú töprengésemre. Nyugtalanságnak nevezi ezt a kellemetlen tulajdonságot, ami lehet igaz is, de nem is. Hány fantázia nélküli nyugtalan embert ismertem! Az én nyugtalanságom pedig kívülről szinte láthatatlan, mert nem kötöm mindenki orrára, hogy épp mi az, ami nyugtalanít:)
Akkor továbbra sem tudom, hogy mi van e  rejtélyes szó mögött? Nem keresek a wikipédián, sem lexikonokban, mert azt gyanítom a fantáziára minden embernek 
saját meghatározása van.

Minden, ami szép volt, élettel teli, reményteljes és izgalmas, az mind a fantázia szülötte volt az elmúlt évek során. Szerencsés ember, akit kézen fogva vezet a sok lehetőség közül az egyedül helyes úton.
Ha nyugtalanság az ára? Semmit sem kapunk ingyen.