2017. március 3., péntek

Falucskám és selfie....


A falubeliek közül egyesek még ma is emlékeznek  "bárómarinénire", aki egy kedves és jóságos asszony volt. 
Ezen a néven azok emlegették nagy szeretettel, akik ott dolgoztak a család szolgálatában, a mosodában, kertben. 
A faluban Kornfeld bárónő jótetteiről tudnak, ezek nem személyes, hanem a falut érintő segítség formájában jelentkeztek.
Otthona ebben a Kornfeld családtól birtokolt klasszicisztikus kastélyban volt, melyet 1820-ban építettek.

Ma a szép kapu mögött olyan gyermekek élnek, akik speciális oktatást, nevelést igényelnek.

A főúton a posta felé haladva a katolikus templomot láthatjuk, a sok csúf vezeték gondolom csak engem zavar, a fáknak viszont örülök, remélem a nagy forgalom ellenére is megmaradnak.
A református templom a másik oldalon emelkedik, szerényen, hisz még toronyórája sincs, pár lépésre a főúttól, de jelenlétével bizonyítva a sokféleséget, ami nélkül ez az ország szegényebb lenne.



Végül egy ma olyan divatos "selfie", ami még nekem sincs ellenemre, mert a szép reggeli napsütésben mutatja a közlekedési eszközt, amelyik elvitt a falusi sétára...