2016. november 30., szerda

Gondolkozni kéne

Vitatkoztam, de még soká fog tartani, mire megtalálom a valóban nyomós okokat arra, hogy mit jelent számomra a civil kurázsi.
Egyedül az, hogy magamat, mint pisztráng természetű embert értelmeztem, aki csak árral szemben úszva érzi jól magát, nem jelentheti azt, hogy másnak is követhető a példám.
Nem véletlen, hogy az általánosításokat azonnal gyanúsnak érzem, pedig hányszor kényszerülünk az idő hiánya vagy fáradtság miatt erre az egyszerűsítésre, végig gondolás helyett.
Tehát attól félni, hogy kilógok a sorból, akkor is, ha gyűlölöm, amit teszek?
Meg kell érteni azt az embert, aki goromba velem? 
Talán a kérdésekből is világos, hogy én mindig kilógtam a sorból és az emberi méltóságot gorombasággal sosem tartottam összeegyeztethetőnek. Tehát nem tűrtem el senkitől, akármilyen szép mesét is talált ki védelmezője utána. 
Most példákat kéne ide illeszteni, hogy minden érthető legyen, de nem tehetem.
Mégis legyen itt két példa, ami ezeket a sorokat kihozta belőlem.
A szalagavató bálok, amikre töménytelen pénzt adnak a szülők és én teljesen értetlenül állok a jelenség előtt, amit tulajdonképpen senki sem akar, de MUSZÁJ!!!
A másik egy nagymama megértése a "szegény,szerencsétlen" unokája iránt, aki lehordja őt, ha az ebéd nem várja melegen egy pillanaton belül, mert neki máris mennie kell.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése