2016. június 5., vasárnap

Ablakaim


Az átalakításoknak és felújításoknak köszönhetően olyan ház alakult ki egy kaotikus, elhanyagolt nagyon szomorú épületből, ami a természetemmel, lelkemmel összhangban van. Mit jelent ez?
Eltűntek a fölösleges falak, kitisztultak a színek, áttekinthetővé vált a ház a szó szoros értelmében. 
A ház közepében a kályha áll, mint a szív az emberi testben. 
Az ablakok a négy égtáj felé tekintenek. A középpontból minden irányban lehet érzékelni a házat körülvevő kertet, látható, hallható, ami ott történik, soha függönyt nem tettem fel, nem tudnék elszakadni a környező fáktól, a fénytől. Sajnos 3 ablakon moszkitóháló van, de ezzel ki kellett békülni.


Az előszoba ablakából a selyemakác finom leveleit, virágait láthatjuk. Délelőtt nagy melegben kellemes árnyékot vet. Mellette egy őszibarackfa áll.

Kilátás az előszoba ablakon át mindkét irányban


A konyhába lépve az ablakon át az utca felé látunk, a vén diófára, ahol mindig nagy élet folyik. Odúiban nevelik fiókáikat a legkülönfélébb madarak. Az utcán nincs nagy forgalom, csak az itt lakók jönnek, mennek

A nappali szobából a bejárat előtti fedett rész tartógerendáit, a fügefát, előtte az unokák rózsabokraival látjuk.


A nappali mellett az iroda, onnan a moszkitóhálón keresztül az utat a vendégházba, a hatalmas fűzfát és ezüstfenyőt a fedett autóparkolót a kettő közt tarthatjuk szemmel.

Két szobaablakot nem tettem ide sem a két mellékhelység apró ablakait, a nagyoknál a háló miatt, a másik kettő észak felé a szellőzést szolgálja csupán.