2016. május 13., péntek

Igéret vagy csak képzelet?

Másképp sétál az ember és látja a kertet (vagy akár az életet), ha tudja, hogy csak két viharos, veszélyes idő közt él az átmeneti időben. A felhők vadul kergetik egymást, napsütésben meleg van, de valójában már a hideg levegőt fújja a szél, árnyékban borzongós.

 Akár a csillagok éjjel, megszámlálhatatlanok ezek a mini-margaréták, százszorszépnek ismerem őket.
 Ha elvirágzott a tamariszkusz, le kell vágnom a földre feküdt ágait, de addig minden nap gyönyörködhetek még bennük.

 A hátsó fertály, amelyik észak fele néz két kicsi és egy nagyobb szemével, lassan terebélyes bokrokkal lesz tele, hogy eltakarja az elhagyatott szomszédházat, amitől mindig szomorú leszek: az öregkori elbutult magány szimbóluma lett, arra figyelmeztet, ahogy nem szabad csinálni.

Hatalmasat fejlődött a füge, miután a tél nem pusztította el, már szépen nőnek a termései, lesz fügelekvár.

 A cassis, vagy másképp fekete ribizli a legfinomabb lekvárok közt van, gyönyörű termést ígér. 

 A bodzavirágokból hamarosan készülhet a szörp, nincs annál jobb üdítő ital.


A paradicsom palánták felét a hideg elvitte, de reméljük, hogy a maradék 11 tő szépen fog teremni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése