2016. április 16., szombat

Vasárnap hajnalban+ Unokavirágok


Ki korán kel....az szép pillanatokat élhet át, az új nap kezdetét, amit széppé tenni mindenki szeretne.
Vasárnap van, nagy csend, csak a madarak ébredeznek.
Jövő vasárnap az alpesi hazámban ébredek, a napkeltét nem a horizonton, hanem a magasban csodálva. 
Addig egy remélhetőleg izgalommentes rakodás, utazás lesz a hátam mögött és az elvégzett munka öröme, fáradtsága.
Az ott töltött hét minden napjára készek a programok, pedig a legszívesebben csak nagy sétákat tennék odafigyelve a belső hangra, mit akar mondani nekem.
Az unokák virágai kinyíltak mára:


Három szín, három karakter. Elgondolkoztam, melyik miért tetszik.
A fehér a legerősebb, a legóvatosabb.
A rózsaszín már teljes pompáját mutatja, gyönyörű, de féltem.
A sötétvörös szenvedélyes, sokat ígérő, csupa báj, gyorsaság.
Így látom őket emberközelben.....

Ma reggelre újabb virágokat nyitott a bokor 

és a birsfácskák is hatalmas virágcsokorként ragyogtak a reggeli napfényben.