2016. február 4., csütörtök

Hatalom, haszon,kultúra

Onnan tudom, hogy reggel van és ideje felébredni, hogy eszembe jut valami. Teljesen mindegy, ki hogyan értékeli, de nekem fontos, mert számomra érvényes, tehát végig akarom minden részletében gondolni. Gondolkodom, tehát vagyok.
Ma beosztottam az embereket három csoportba, persze nem kérdeztem meg, mit szólnak hozzá, hiszen jól megvannak (vagy kevéssé) enélkül is.
Manapság a csapból is ez folyik, mi történik a politikában, tehát hogy mit csináltak (vagy nem), a politikusok. Mindent a hatalomért, ennek rendelnek alá mindent. Nem a közjó a lényeges, pedig próbálják megmagyarázni, hogy így van, hiszen ők a nép akaratát szolgálják, a nyelvükkel minden esetre. Demokraták a demokráciáért!  
A második csoportba a haszon a legfontosabb szó. Ennek érdekében semmitől nem riadnak vissza. Ide tartozik a gazdasági élet összes résztvevője, akinek sok van, még többet akar, akinek meg nincs, az ordít, hogy neki joga van a mindenhez!
Nekem a harmadik csoportban a helyem, hatalom, haszon sosem álltak közel hozzám, üresek, embertelenek, kegyetlenek. A kultúra szeretetében élő embercsoportban érzem egyedül jól magam, ahol szeretik a zenét, költészetet, szép képeket és egyéb művészi munkákat, legyen az fából, fémből, szövetből....
Naiv lenne állítani, hogy a kultúra független politikától, gazdaságtól. Kiszolgáltatott, alárendelt sajnos. De a művészi élet legfontosabb szava: alkotni, valami újat és szépet teremteni. Az égi üzenetet közvetíteni az emberek felé és én látni, hallani akarom míg élek, mit akarnak mondani.