2015. augusztus 30., vasárnap

Amadeus rejtekéből

Arról a csodálatosan csendes kertvégi pihenőhelyről fotóztam pár képet, amit öreg társam, aki súlyos beteg, fedezett fel számomra.
Keresi a magányt, rengeteget alszik és minden régi szokását félretette nagy bánatunkra. Mivel gondoskodni szeretnék mindennek ellenére róla, megkerestem és  az ecetfa alatt megtaláltam őt egy kis fészekben, amit száraz fűszálakból, levelekből taposott magának. 




Íme itt találtam rá, sovány és öreg lett hirtelen hűséges, kedves társam. Még örül a simogatásnak, de távolságot tart, mintha mondaná: orvoshoz ne vigyetek, meg se próbáljátok!


A kert fái meghálálták ez évben a sok törődést, és most megpróbálhatjuk a termést tárolni gondos válogatás után, ami pedig nem hibátlan, abból kitűnő levet préselünk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése