2015. február 11., szerda

Pilinszky verse + Weöres+ Drewermann

Pilinszky János:
Halak a hálóban
Csillaghálóban hányódunk
partravont halak,
szánk a semmiségbe tátog,
száraz űrt harap.
Suttogón hiába hív az
elveszett elem,
szúró kövek, kavicsok közt
fuldokolva kell
egymás ellen élnünk-halnunk.
Vergődésünk testvérünket
sebzi, fojtja meg.
Egymást túlkiáltó szónkra
visszhang sem felel;
öldökölnünk és csatáznunk
nincs miért, de kell.
Bűnhődünk, de bűnhődésünk
mégse büntetés, 
nem válthat ki poklainkból
semmi szenvedés.
Roppant hálóban hányódunk
s éjfélkor talán
étek leszünk egy hatalmas
halász asztalán.


Weöres Sándor  gondolatai:

Rossz-hajlamaidat ne fojtsd el, hanem csiszold jóvá őket. Bármily ártalmas, beteg, rosszindulatú hajlamra bukkansz: ne feledd, hogy akárminek csak az állapota lehet rossz, de nem az alaptermészete.

A külvilágból se utasíts el semmit; ne gyűlölj, ne irtózz, ne undorodj. Ha valami iránt ellenszenvet érzel, ez annak a jele, hogy nem ismered eléggé. Mind az, ami a világban szenny, csak hozzád való vonatkozásban szenny és nem önmagában; húzódj ki belőle és már nem szenny többé, hanem semleges jelenség.
Ha egy tányérról levest ettél, az üresen maradó tányérra azt mondod: piszkos; pedig nem tapad rája más mint annak a levesnek maradéka, melyet előbb mint tisztát ettél. A trágya a szoba közepén mocsok, a gabonaföldön éltető-erő. Így van mindennel, ami tisztának, vagy mocskosnak tűnik; semmi sem önmagában jó, vagy rossz, csak a helyzete szerint.
Ami hozzád-vonatkozásában tiszta: fogadd magadhoz; ami hozzád-vonatkozásában szennyes: ne érintsd; de a rád-tartozót és érinthetetlent egyformán szeresd. Ne gyűlölj, ne irtózz, ne undorodj. Ha valami iránt ellenszenvet érzel, ez egyrészt megértőképességed csonkaságának jele, másrészt annak, hogy ellenszenved tárgya valamilyen formában benned is jelen van. Gyűlölöd a gazdagokat? tisztítsd ki gazdagság iránti vágyadat s majd nem gyűlölködsz. Utálod a nőhódítókat? tisztítsd ki érzéki vágyadat s majd nem utálkozol. Ilyenkor nem az ellenszenv tárgyát kell megbélyegezned, vagy javítani próbálnod, hanem önmagadban megkeresned annak megfelelőjét s azt finomítanod, míg az ellenszenv el nem oszlik benned.
Mások hibáján csak akkor próbálj javítani, ha e hibát jól látod, anélkül, hogy számodra visszataszító volna; s ha biztosan tudod, hogy beavatkozásod nem tolakodás és nem reménytelen kísérlet.

Drewermann 
hazánkban nem ismert teológus, pszichológus és nekem költői szépségű nyelvezete miatt a legjelentősebb mai német író. Az egyház ugyan kivetette soraiból eretnek gondolatai miatt, de ezzel csak növelte népszerűségét. Könyveitől nem válnék meg semmi áron, sugárzik belőlük az az életet jelentő erő, amibe jó megkapaszkodni. Alább egy kis ízelítő, egy kérdés, amit felteszek magamnak mindig újra és újra. 


"Megválaszolni a kérdést a szeretetről nem lehet, de egész életünkben csak ez vezet. Visszatér évről évre, fokról fokra életünk állomásainak megfelelően, kételkedőn, nyugtalanítóan, behatóan, alkalmanként gúzsba kötve. Érettebbé csakis általa lehetünk. Életünk igazi mértékét jelenti, így ha tíz tizenöt év múlva valaki megkérdezné ki vagy, mit csináltál az elmúlt időben, a válasz egyedül ezen a kérdésen múlik: képes voltál e a szeretetben növekedni?"

"Legyen az jámbor, erkölcsös, tiszta és szent, illedelmes és jól nevelt, de elfojtja a szerelmet, az mindig egy formája a Istentagadásnak és rágalmazásnak."