2015. február 6., péntek

Nevek fontossága

Magától értetődő, hogy nevünk van és elborzadva tekintünk olyan országokra, áldozatokra, akiknek nevét elrabolták, vagy ahol az árvaházakban a gyermekeknek még nevet sem adtak. Név nélkül senkik vagyunk, nem létezhetünk egy emberi társadalomban. Még az állatbarátok is tudják, ennek a jelentőségét, ha egy állatnak nevet adnak, csak ezzel emelkedik ki a névtelenek nagy táborából, és alakul személyes kapcsolat hozzá. A bibliai történet a kezdetekről arról szól, hogy az ember nevet adhatott a körülötte élő teremtményeknek.
Alapvető emberi jogainkhoz tartozik, hogy nevünk van. A személyiség kioltása, ahogy ezt  a Nirvána, mint „boldogságos“állapotot képzeli, a nyugati világban nem talált tetszésre. A vízcsepp, amely a tengerben feloldódik, keresztények és zsidók közt kellemetlen érzést vált ki. A névtelenek tengere negatív jelentésű, keserű tengerről van szó, ahol a lények névtelenül vegetálnak. A görögöknél Aphrodite kiszáll a keserűség tengeréből, vagyis életre kel azután, hogy a halottak birodalmában tartózkodott. Az apostoloknak szóló kinyilatkoztatás szerint meg: „örüljetek, mert nevetek a mennyekben felíratott“, tehát nem a Nirvánában való feloldás, hanem egy tökéletesebb életre való ébredés a cél.



Tanítványaimmal ismerkedve az első órákon mindig megkérdeztem, tudják e, hogy mit jelent a nevük. Ez ritkán fordulhatott elő, mert aztán mindenki sorra került a magyarázattal, sokszor hitetlenkedve vagy nagy nevetések közt. Mint Melanie esetében, aki hirtelenszőke hófehérke volt , neve pedig ennek ellentétét jelentette. Külön órán került sor azokra, akiknek nevéhez szép történet kapcsolódott. Rájöttek arra, hogy egy név több, mint valami divatos függelék, amit hordanak egy ideig.
Fiaimnál sokáig tartott, mire megéreztem az igazi nevüket. Az elsőszülött nevét nagy írók, gondolkodók, szellemek juttatták eszembe, akik hatással voltak a világra, hogy általuk jobb legyen. A másodiknál a testi, lelki erő jelentése, a segítséget adó ember ideálja volt eszemben. Mindkét esetben tudom, jó nevet választottam, nem bántam meg.