2015. február 2., hétfő

Krimi, vagy amikor a rendőrség keresett.....

Számos gyengém közül most egyet bevallok, szeretem Agatha Christie bájos történeteit. A gondosan kiválasztott színhelyek, a kosztümök, a ragyogó oldtimerek mintha valami más világról naív, aranyos meséket mondanának.
Bátorítást kaptam, hogy meséljek tovább az én élményeimről szintén egy másik világból, ugyancsak happy end-el az izgalmas eset után. Eszembe jutott egy napom, amikor hazaérve férjem a bejáratnál közölte, a rendőrség keres. Méghozzá az egész Kantonban, amire azért nem számítottam... Egyenest a telefonhoz mentem kissé remegő lábakkal, a rend őre pedig csak annyit mondott: már késő, előbb hívhattam volna őket. Hát ha tudom, hogy keresnek, akkor sietek, de erre nem gondoltam, csak elfáradtam estig. Egy olyan családot látogattam, ahol minden összejött: szegénység, zűrös családi helyzet. A gyerekkel nem lehetett másutt, csak a központban foglalkozni, tehát elmentem érte, a hátsó ülésre tettem, majd a forgalmas városon át vittem a foglalkozásra. Egy keskeny utcán hátranéztem, hogy mi történik, közben valami csattanást hallottam, repült a jobb tükröm. A parkolt autókat és egy korlátot még láttam, de tovább siettem, kiszállni, körülnézni nem mertem, mit csinál a kis utasom, akit ugyan 
szívességből szállítottam, de elég törvénytelenül. A munka után még visszamentem a színhelyre, de nem láttam semmi nyomát ütközésnek, megnyugodva hazaindultam. Másnap elmeséltem a főnöknek, mi történt. Kérdezte, van e jogi biztosításom. Hát volt, mire mondta, azonnal jelentkezzek ott, ők majd segítenek. Az aktákat megőriztem, mert sikerült olyan védőbeszédet tartania az ügyvédnőnek, hogy azzal minden szívet meglágyított, a büntetésem a minimumra lett kiszabva. Hogy a parkolt autó tulajdonosa mit csinált, miután arra jártam? Elvitte ő is az autóját ugyanabba a garázsba,ugyanazzal a sérüléssel, ahova én is azonnal a tükör leverése után, ezt követően kerestek a Kanton útjain mindenütt (persze lehet, hogy eltúlozták), de nekem ez már a mese részévé lett. A kellemetlenségekért bocsánatot kértem és virágot küldtem. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése