2014. október 10., péntek

Születésnapomra

Honnan jövök, hová megyek, nem tudom. Csodálkozom, hogy mégis olyan jókedvű vagyok.
 (Egyesek Silesius, mások von Biberach sorainak tartják, én a lényeget fordítottam csak le).


Ezt az idézetet  választottam a születésnapom tiszteletére, mert tökéletes választ adna egy udvarias kérdésre: hogy vagy?
A csalódott emberek baja, hogy sokkal többet várnak el, mint amennyit aztán kapnak. Bennem az elvárásokat keményen kiirtották életem kezdő évei, mind arról tanítottak, hogy soha ne várj el semmit, harcolni kell és panasz nélkül tovább lépni, ha elgáncsolnak. Ha valahol támogatást kaptam, az titokban történt és csak hosszú évekkel később tudtam meg. Nevüket a szívemben hordom, szomorúfűzfám alatt fehér márványra írt betűk tanúskodnak erről.
Nincs bennem vád, nincs panasz. Sajnálok mindenkit, aki naponta végigsorolja, hogy kik, hol és mikor ártottak neki. Túléltem a géppuska sortűz közelségét, a 2 napos tudatvesztést alkoholmérgezés után 3 évesen, az éhezést a háború után, a megaláztatásokat az iskolában. Az ágyúzást a forradalom idején szintén megúsztam és a továbbtanuláshoz is kaptam esélyt mindennek ellenére. Már nem féltem senkitől és semmitől. Kíváncsian vártam, mit hoz a kitartásom,  rendíthetetlen hitem a jóban és szépben, végül megtanultam magamat szeretni. 
A zene, az igaz szavak, a természet csodái erősítettek naponta. Magányos embernek születtem, aki mindenhonnan elmenekült, ahol tömegek vonultak.
Életformám lett az ár ellen úszás fárasztó gyönyöre. Ettől erősödtem, ez adott önbizalmat.
Nem akarok tetszeni mindenkinek, nem igyekszem semmit bizonyítani. Jól megvagyok hazugságok, hisztérikus lihegés nélkül. Tudom, mi tesz jót, mi nem, nincsenek káros szenvedélyeim. Egészséges vagyok. A 73 év mindent megadott, ahogy én is megadtam mindent: erőmet, tiszteletemet, szeretetemet azoknak, akikkel együtt lehettem és szükségük volt rá.
Nem kérdezem, mi jön még. Ugyanaz maradok, ha az erő  fogyásával a célok változni is fognak, de a békességet és harmóniát szeretném megtartani, míg a tárgyakat szívesen adom tovább, ha a világot körülöttem ezzel kicsit szebbé tehetem.